Egy Heideggertől vett idézettel zárul és Henry David Thoreau emlegetésével indul Robert Redford vaskos életrajza: a köztes 600 oldalt is valami nemes emelkedettség, a nagy szellemeknek kijáró komolyság lengi be. A helykitöltési kényszer minden sztáréletrajz sajátja, de az azért a műfaj paródiájaként is olvasható, hogy Michael Feeney Callan a Redfordról szóló legelső fejezetet Amerika megszületésével kezdi („Amerika egy álom nyomán virágzott ki…”), csak azért, mert Robert Redford is amerikainak született. A továbbiakban is sűrű amerikázás vezet át az életrajzi adalékok tömkelegén: nem sokkal azután, hogy Redfordban újra megszólal a festés utáni vágy (ez bizony néha megszólal), arról értesülünk, hogy a színész már „kiskamaszkora óta kereste a hidat, amellyel megértheti és összebékítheti szülői örökségének két ellentétes Amerikáját”. Ilyen hidakból és lelki átjárókból akad még jó néhány az oldalrengetegben, de a szerzőt menti, hogy Redford lelki hídjainak bejárása mellett olyan alaposan járja körül Hollywoodot, azt a közeget, melyet Redford hol kiszolgált, hol kicselezett, hogy azt bármely filmtörténész megirigyelhetné. Aki akarja, megfejtheti a politikai aktivista és a Sundance-alapító Redford mozgatórugóit is, hiszen rengeteg minden – még Heidegger is – elfért e telefonkönyv vastagságú kötetben. Redford kedves forgatókönyvírója, William Goldman szerint Hollywoodban senki nem tud semmit (a könyvben ez, ki tudja miért, így szerepel: „Hollywoodban senki sem ért semmihez”), és ha valami, ez lehet e dicső karrier tanulsága: hosszan olvashatunk a nagy Redford-sikerekről (pl. Butch Cassidy és a Sundance kölyök) és a nagy Redford-bukásokról (pl. A nagy Gatsby), a hozzájuk vezető út ezernyi részletéről, de végül mindig Goldman bölcsességénél lyukadunk ki. Csekély nyereség ez 600 oldal után.
Fordította Siklós Márta. Európa Kiadó, 2014, 612 oldal, 4990 Ft
