Könyv

Itt egy magyar sikerkönyv, amely mélyre szeretne ereszkedni a milliárdosok, cégvezetők, a felső tízezer kiüresedett életébe. Megnéztük, milyen sikerrel.

Ahogy a nóta mondja, sokan voltunk kevesen, akik az egy éve túszul ejtett József Attila-szoborhoz járultunk – azaz járultunk volna. A beígért március 14-i „láthatáson” kordonok fogadtak, így hát a szobortól kétszáz méterre álltunk neki a verseknek.

Aktuális-e ma Petőfi, vagy már a kérdés is az évszázados kultusz hamis hangján szól? Az évente imázst váltó asszimiláns költőről, a politizáló Petőfiről és a petőfiző politikáról beszélgettünk az ELTE tanszékvezetőjével, a tavaly megjelent Petőfi-kísérletek szerzőjével.

"Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény visszanéz rád"- intett óva az a Nietzsche, akit Georges Bataille többször is megidéz eredetileg 1954-ben megjelent könyvében. Bataille bizonyosan olvasta eme intelmet, szemlátomást azonban mégsem törődött vele. Ahelyett ugyanis, hogy bölcsen felvértezte volna magát az evilági létezés fojtogató lidércnyomása ellen, inkább egy űzött, elkárhozott lélek fegyvertelenségével, saját szóhasználatával élve "pőre szellemként" derekasan állta az örvény tekintetét, és küzdött - elsősorban saját - szörnyeivel.

A festőművész munkásságának egy szeletét, a legutóbbi öt évet bemutató kisméretű könyv egyfajta sajátos hibrid műfajban készült: valójában egy beszélgetőkönyv és egy katalógus elegyedik benne egymással.

Frei Tamás összeesküvés-elméleteit komolyan kell venni, hiszen nemrég kiderült, hogy Matolcsy és Orbán is ezekből a regényekből tájékozódik a világpolitikáról. Megnéztük, mennyit ér a „2015 – A káosz éve és a magyar elit háborúja”.

Jacob Barnett. Érdemes ezt a nevet megjegyezni. Jake 15 éves, és a világ egyik legígéretesebb asztrofizikus-palántája, 170-es IQ-jával a köztünk élő kis Einstein. Egyetemen tanul, fizetett kutató, és egy olyan eredeti elmélet kidolgozásán munkálkodik, amelyért a hozzáértők (és nem csupán a média) szerint egyszer Nobel-díjat kaphat.

Az irodalmi közvélemény nem tudja, kit takar a Centauri álnév, én sem tudom. De ennél sokkal fontosabb, hogy az inkognitóját - körülnézve e téren, mondhatjuk, meglepő módon - továbbra is őrző szerző harmadik könyve, a Jégvágó elég jó regény.

A kötet elején megkapjuk a manapság elkerülhetetlennek tűnő Esterházy-mottót. Ez Valachi Anna szerint azt hivatott érzékeltetni, hogy az "apa nélkül, női környezetben nevelkedett József Attila kisgyermekkora óta nélkülözte a családi férfimintát, amellyel azonosulva - vagy azt akár elutasítva -, maszkulin jellegűvé formálódhatott volna nemi identitása".

Pettson és Findusz történetei nemcsak könyv alakban hódítanak nálunk, de bábszínházi előadás is készült a svéd író és illusztrátor világhírű teremtményeiből. Muklákról és krimikről, legózási szokásairól és famegmunkáló hajlamairól is faggattuk e-mailben.

Bukowski több mint tíz éve halott volt, amikor kultusza elérkezett hozzánk. Persze jobb későn, mint soha, másfelől hogy az iránta való érdeklődés mennyire eleven, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Posta című regénye rövid időn belül immár második kiadásban jelent meg nálunk. Egy időben ezzel a kötettel, amely viszont magyarul most lát először napvilágot.

A mindennapi élet mégoly színes formáinak elemzése korántsem csupán holmi kultúrtörténeti egzotikumok szempontjából fontos, hiszen rávilágít a mélyrétegekben zajló történeti változások értelmére.

Lajta Béla műépítésznek 1899-től kezdve mindössze tizenhét éve volt, hogy létrehozza a magyar építészettörténet egyik legnagyobb fajsúlyú életművét. Negyvenhét esztendősen meghalt, és amit ma láthatunk tőle, az alig több mint tíz budapesti épület, harminc-egynéhány síremlék a pesti zsidó temetőkben és egy - azóta jócskán átalakított - tűzoltólaktanya a vajdasági Zentán. Mégis az ő neve jelenti itthon a nemzeti építészet és a modernizmus egymásra találásának nagy pillanatát.

"A világ elnémult, és sorra visszavonta korábbi ígéreteit." Pont úgy jártam Bartók Imrével, mint ő a világgal - zsenit gyanítottam ugyanis a koraérett ifjúban, mire ő mintha saját tehetsége ellen fordult volna, és komoly Celan-tanulmányai, az eredeti, intellektuálisan túlcsorduló Rilke-monográfia meg az ugyancsak sok szépet sejtető kisregény, a Fém után egy túlhizlalt, hibrid zsánerregényt tett az asztalra, melyet hiába olvastam a legnagyobb jóindulattal és türelemmel, nem sok jót tudok mondani róla.