Könyv

Charles Bukowski: Vegyes felvágott

  • - bsz -
  • 2014. február 23.

Könyv

Bukowski több mint tíz éve halott volt, amikor kultusza elérkezett hozzánk. Persze jobb későn, mint soha, másfelől hogy az iránta való érdeklődés mennyire eleven, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Posta című regénye rövid időn belül immár második kiadásban jelent meg nálunk. Egy időben ezzel a kötettel, amely viszont magyarul most lát először napvilágot.

Valóban vegyes: versek és elbeszélések sorakoznak benne. A versként tördelt szövegek is rendre prózába hajlanak, ám míg az elbeszélésekben Bukowski kerüli az igazán fajsúlyos állításokat, addig a versekben többet megmutat mind a lélek rezdüléseiből, mind a cselekedetek mozgatórugóiból. A kötet eredeti megjelenése idején (1990) azt írta róla a Los Angeles Times kritikusa, hogy "45 könyv szerzője, és ha egyet elolvasol közülük, az majdnem olyan, mintha az összeset olvasnád". Kétségtelen, hogy minden művében annak a - megint csak az amerikai kolléga szavait kölcsönözve - gyönyörűen mocskos életnek a krónikása, amelyet maga is művelt, és amelynek alkoholisták, kurvák, trógerek, a társadalomból kivetettek, avagy onnét önként kivonultak a szereplői. Viszont a téma kimeríthetetlen, és hiába játszódik egy sztori 1943-ban, ugyanúgy megtörténhet hetven évvel később is. Elvégre mostanság is vannak kölkök, akik fel akarják akasztani az osztálytársukat. És a melósokat manapság is szívatja a főnök, otthon meg koszos köntösben várja őket a feleség, aki úgy horkol, mintha nem tudná, hogy kiköpje vagy lenyelje az életét.

Bukowski nem moralizál. Ha olykor be is csúszik egy-egy erre hajló kijelentés ("Az embernek előbb Istent kellett megtalálnia, hogy megtalálhassa az ördögöt"), hamar helyreteszi: "A súlyos gondolatok súlyos hibákhoz vezethettek." Tűpontos megfigyelő. Egyszerre röhögünk és viszolygunk attól, amit ez a kegyetlen realista versben és prózában a pofánkba vág.

Trubadúr, 2013, 430 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.