Könyv

Charles Bukowski: Vegyes felvágott

  • - bsz -
  • 2014. február 23.

Könyv

Bukowski több mint tíz éve halott volt, amikor kultusza elérkezett hozzánk. Persze jobb későn, mint soha, másfelől hogy az iránta való érdeklődés mennyire eleven, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Posta című regénye rövid időn belül immár második kiadásban jelent meg nálunk. Egy időben ezzel a kötettel, amely viszont magyarul most lát először napvilágot.

Valóban vegyes: versek és elbeszélések sorakoznak benne. A versként tördelt szövegek is rendre prózába hajlanak, ám míg az elbeszélésekben Bukowski kerüli az igazán fajsúlyos állításokat, addig a versekben többet megmutat mind a lélek rezdüléseiből, mind a cselekedetek mozgatórugóiból. A kötet eredeti megjelenése idején (1990) azt írta róla a Los Angeles Times kritikusa, hogy "45 könyv szerzője, és ha egyet elolvasol közülük, az majdnem olyan, mintha az összeset olvasnád". Kétségtelen, hogy minden művében annak a - megint csak az amerikai kolléga szavait kölcsönözve - gyönyörűen mocskos életnek a krónikása, amelyet maga is művelt, és amelynek alkoholisták, kurvák, trógerek, a társadalomból kivetettek, avagy onnét önként kivonultak a szereplői. Viszont a téma kimeríthetetlen, és hiába játszódik egy sztori 1943-ban, ugyanúgy megtörténhet hetven évvel később is. Elvégre mostanság is vannak kölkök, akik fel akarják akasztani az osztálytársukat. És a melósokat manapság is szívatja a főnök, otthon meg koszos köntösben várja őket a feleség, aki úgy horkol, mintha nem tudná, hogy kiköpje vagy lenyelje az életét.

Bukowski nem moralizál. Ha olykor be is csúszik egy-egy erre hajló kijelentés ("Az embernek előbb Istent kellett megtalálnia, hogy megtalálhassa az ördögöt"), hamar helyreteszi: "A súlyos gondolatok súlyos hibákhoz vezethettek." Tűpontos megfigyelő. Egyszerre röhögünk és viszolygunk attól, amit ez a kegyetlen realista versben és prózában a pofánkba vág.

Trubadúr, 2013, 430 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”