Könyv

Charles Bukowski: Vegyes felvágott

  • - bsz -
  • 2014. február 23.

Könyv

Bukowski több mint tíz éve halott volt, amikor kultusza elérkezett hozzánk. Persze jobb későn, mint soha, másfelől hogy az iránta való érdeklődés mennyire eleven, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Posta című regénye rövid időn belül immár második kiadásban jelent meg nálunk. Egy időben ezzel a kötettel, amely viszont magyarul most lát először napvilágot.

Valóban vegyes: versek és elbeszélések sorakoznak benne. A versként tördelt szövegek is rendre prózába hajlanak, ám míg az elbeszélésekben Bukowski kerüli az igazán fajsúlyos állításokat, addig a versekben többet megmutat mind a lélek rezdüléseiből, mind a cselekedetek mozgatórugóiból. A kötet eredeti megjelenése idején (1990) azt írta róla a Los Angeles Times kritikusa, hogy "45 könyv szerzője, és ha egyet elolvasol közülük, az majdnem olyan, mintha az összeset olvasnád". Kétségtelen, hogy minden művében annak a - megint csak az amerikai kolléga szavait kölcsönözve - gyönyörűen mocskos életnek a krónikása, amelyet maga is művelt, és amelynek alkoholisták, kurvák, trógerek, a társadalomból kivetettek, avagy onnét önként kivonultak a szereplői. Viszont a téma kimeríthetetlen, és hiába játszódik egy sztori 1943-ban, ugyanúgy megtörténhet hetven évvel később is. Elvégre mostanság is vannak kölkök, akik fel akarják akasztani az osztálytársukat. És a melósokat manapság is szívatja a főnök, otthon meg koszos köntösben várja őket a feleség, aki úgy horkol, mintha nem tudná, hogy kiköpje vagy lenyelje az életét.

Bukowski nem moralizál. Ha olykor be is csúszik egy-egy erre hajló kijelentés ("Az embernek előbb Istent kellett megtalálnia, hogy megtalálhassa az ördögöt"), hamar helyreteszi: "A súlyos gondolatok súlyos hibákhoz vezethettek." Tűpontos megfigyelő. Egyszerre röhögünk és viszolygunk attól, amit ez a kegyetlen realista versben és prózában a pofánkba vág.

Trubadúr, 2013, 430 oldal, 2990 Ft

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.