Könyv

Mint annyian, boldogok és boldogtalanok teszik manapság, folyamodjunk mi is - magunkat az utóbbiak közé sorolva - a humortól csatakosan is haragtartó Thomas Bernhard szelleméhez segítségért, amikor tárgyunk vegyesen híg és sűrű masszájában értelmét szeretnénk látni - vagy vizionálni legalább - a mozdulatainknak.

A kanadai Alice Munro kapta az idei irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint elsősorban novellaírói munkásságáért.

Ha a Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén olyan kedvében van, hogy élő amerikai írót díjazna, Philip Rothnál keresve sem találhatnak alkalmasabbat a kitüntetésre. De mit mondanak a kortársak, és mit mond Roth? Tényleg ő lenne a legjelentősebb észak-amerikai író? Bret Easton Ellist, Jonathan Franzent, Paul Austert, Nicole Krausst és Philip Rothot kérdeztük.

Október 10-én, 13 órakor jelentik be Stockholmban, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat, és Nádas Pétert ismét az esélyesek között emlegetik. Ön szerint megérdemelné? És ha ő nem, akkor ki? Szavazzon!

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Seress Rezső, de akik kézbe veszik a Zsebkönyv a zsidónegyedről - fiataloknak című útikönyvet, a 42. oldalra lapozva nemcsak a lúgivásra hajlamosító Szomorú vasárnap szerzőjének Dob utca 46/B alatti otthonát vehetik szemügyre, de az LGT-t nemrég megint feltámasztó Presser Gábor visszaemlékezését is elolvashatják, hogy milyen volt a Dob utcai remete szomszédságában gyerekeskedni.

Nem véletlenül esett a választás a kéthavonta megjelenő MúzemCafé című magazin könyvsorozatában az első kötet szerzőjére. A legtöbb idegen kifejezést egyetlen mondatba belezsúfoló előadó címére is méltán pályázó, rendre igen komoly asszociációs hálókat megmozgató György Péter unikális és kritikus szempontú, néhol metsző gúnnyal átszőtt írásainak egy része ugyanis a múzeumi paradigma átalakulásával, az urbanisztikai kontextusok megváltozásával foglalkozik.

Breaking news! Amerikai idő szerint csütörtök délután öt órától Paul Auster brooklyni lakos és szépíró elfogyasztott két pohár pezsgőt, elszívott vagy fél tucat Davidoff szivarkát, és interjút adott a Narancsnak. Egy brooklyni cukrászdából jelentjük.

A tizenhat darabból álló, nálunk az ötödik kötetnél tartó krimisorozat hőse, Di bíró a negyvenes években nyomozott először. Magyarországon két kiadónál jelentek meg történetei, például a haranggyilkosság esete az Albatrosz sorozatban, 1987-ben.

Csütörtökön megjelenő lapszámunk könyvrovatában olyat olvashatnak, mint még soha: John Le Carré, a kémregény koronázatlan királya új könyve, a Törékeny igazság apropóján exkluzív interjút adott a Narancsnak. Kokain, kémek, árulás, Downton Abbey, Arafat, antiszemitizmus és még sok minden más: nagyinterjú Le Carréval!

Szombaton Orbán Viktor nyitotta meg az életét bemutató tárlatot a Terror Házában. Az író halála után az új kiállítás kurátora, Kiss Ilona írt róla kétrészes, nagy portrét a Narancsba.

Érett, jól szerkesztett novelláskötet, amely az erdélyi szerző fiatal korát meghazudtoló módon képes megdöbbentően erős (és sokféle!) atmoszférát teremteni az alapvetően realista prózanyelvre épülő, azt itt-ott szürreális elemekkel megspékelő, olykor pedig sajátos narrátori furfangokkal felturbózott elbeszélésmódjával.

Az Aegon rendhagyó tananyagokat készíttet diákok számára. Ennek apropójából körülnéztünk, mi a helyzet a középiskolai irodalomoktatásban, és hogyan lehet még élő szerzőket tanítani ebben az új, túlszabályozott és konzervatív rendszerben.

Kis csapatokat szerveztek különféle iskolák tanulóiból a ValóVilág 5-tel kapcsolatos felméréseikhez, és nem várt hatásként azt tapasztalták, hogy a gyerekek „egész egyszerűen ki voltak éhezve az ilyen típusú beszélgetésekre”. Kritika Zsolt Péter könyvéről.

Üres, fehér háttér előtt két vonalfigura arról lamentál, hogy miért nem történik már velük valami. De mivel továbbra sincs semmi, ezért látszólag a képregény is semmitmondó, miközben természetesen mégiscsak szól valamiről.