Könyv

Ifjú marslakóknak

Két könyv a pesti zsidó negyedről

  • - kg -
  • 2013. október 5.

Könyv

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Seress Rezső, de akik kézbe veszik a Zsebkönyv a zsidónegyedről - fiataloknak című útikönyvet, a 42. oldalra lapozva nemcsak a lúgivásra hajlamosító Szomorú vasárnap szerzőjének Dob utca 46/B alatti otthonát vehetik szemügyre, de az LGT-t nemrég megint feltámasztó Presser Gábor visszaemlékezését is elolvashatják, hogy milyen volt a Dob utcai remete szomszédságában gyerekeskedni.

A Seress-szál A pesti zsidónegyed gyerekeknek című kiadványban nem szerepel, ami teljesen indokolt, furcsán is festene az okosan megrajzolt, gyerekszemnek vonzó munkafüzet feladatai között, ha Seress Rezső bús arculatát kéne összekötni egy lúgot ivott cselédlány megejtő rajzával.

De ha már a zsidó negyed hírességeinél tartunk, az ismertebb celebek ismertebb tartózkodási helyei (Krúdy és a Pekáry-ház, Petőfi és a Marczibányi-ház/mai Libri könyváruház) mellett a kimondottan gyerekeknek szánt információk tömkelegéből kellett megtudnunk, hogy Rejtő Jenő is a környéken töltötte iskoláséveit - és az ilyen kis morzsák minden Fülig Jimmy-rajongót boldoggá tesznek. Még ha Szolga Zsófia könyve egyáltalán nem is nekik szól, hanem azoknak a pre-Vanek úr korszakban lévő emberkéknek, akiket még nem ijeszt el a szaggatott vonalak látványa, sőt arra is rávehetők, hogy a rajzolt flódni melletti szaggatott vonalakra szépen odaírják, hogy melyik emelet milyen tölteléket tartalmaz. 'k azok, akik Lajta Béla kissé szigorúan festő portréját (a neves tervezőnek rossz napja lehetett) összekötik majd az általa tervezett... de nem segíthetünk, különben is: a függelékben megtalálhatók a megoldások. A flódnievés mellett fontosabb (noha mi lehet fontosabb a flódninál!) dolgokat is propagál a játékos munkafüzet; a sok helyi érdekesség mellett a könyv végére az ideális városi ember képe is kirajzolódni látszik, aki - a szerző és az emberiség nagy része szerint - autó helyett bicajjal járja a várost, szelektíven gyűjti a szemetet, és takarékosan bánik az energiával. Ha ezt Krúdy hallaná!

De nem hallja, mert már késő van, és a Kazinczy utcában bulizók tömegei minden más zajt elnyomnak, és ez így jó - hogy mennyire, azt a fiataloknak szóló zsebkönyv bizonyító erejű fotókkal is illusztrálja. A gazdag képanyagú guide úgy tekint a pesti zsidó negyedre, mint tette azt anno a hazabeszélő, pestieknek Pestet ajánló útikönyvek klasz-szikusa, a Budapesti kalauz marslakók számára. A megcélzott marslakó az a magyarul jól olvasó fiatal lehet, aki szívesen mögé látna a kapualjaknak, s mielőtt bulizni indul a Kőleves kertbe, még szán egy kis időt a helytörténetre is. Vagy, ahogy a Marslakó-guide szerzője, bizonyos Szerb Antal írta: "Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát, és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost."

Zsebkönyv a zsidónegyedről - fiataloknak, Zachor Alapítvány 2013, 135 oldal, 2800Ft; Szolga ZsóŢa: A pesti zsidónegyed gyerekeknek, kultúrAktív Egyesület, 2013, 92 oldal, 2600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.