Könyv

Az elmúlt években sokat lehetett hallani arról, hogy a magyar kriminek mostanság amolyan felfutása, reneszánsza, avagy első igazi kibontakozása lenne. Sietve leszögezem, hogy én ennek per pillanat nem látom nyomát.

Így itta végig Európát az amerikai irodalom néhai vén kujonja a hetvenes évek végén.

Noha sem a nézőpont, sem a bemutatott anyag nem tartalmaz újdonságot, Debreczeni József könyve mégis érdemes a figyelmünkre.

A több mint húsz kiadott kötetnél tartó Vörös Istvánnak a Keresztelés özönvízzel az első regénye. Mindjárt egy krimi, melyben egy kiugrott pap - visszakerülve gyerekkorának színterére, Bakonymérőre - beköltözik egy eleve fura családhoz: a csehovi Három nővért megidéző lányokkal, a langyos Katával, a hideg Zsuzsával és a forró Mártival él együtt, valamint az apjukkal, Atyával, egészen egy gyilkosságig.

Farkincák, bögyörők, fütyik, tapizás, búbolások egyrészt, szeretőkre való rút rádőlés, szájongyalázás, szerteprütykölés másrészt. Mintha az erotikus - vagy éppen trágár - irodalmi alkotásokat tolmácsoló műfordítók hol óvodákban végeznék munkájukhoz a gyűjtést, hol világtól elzárt nyelvi laboratóriumokban alkotnák meg életképtelen kifejezéseiket.

Billy és Mona identitást és cédulákat keres.

A Lex Gerenday maradvány. Maradványok még vannak, lesznek, találhatók, kiáshatók. A maradvány lehet sokféle: kacat is, semmitmondó, értéktelen. Lukácsy családkönyve maradandó, olvasmányos és megindító. Egyszerre irodalom és történettudomány.

Minden jótett elveszi méltó büntetését - szól a fancsali aforizma, amely Hatvany Lajos életére és utóéletére egyaránt igaznak tetszik. Egy jelentős irodalmár, akinek szinte megbocsáthatatlanul sok pénze volt.

Szenvtelen, sallangmentes nyelven (de nem érzelemmentesen!) beszél egy családról, amely egykor zsebre vághatta volna a fél világot.