Csárdi Antal LMP-ből való kilépésével újra elindult a találgatás, hogy az ellenzék főleg fővárosban népszerű politikusai összeállnak-e új párttá. A lépés logikus: Budapesten még 2022-ben is tudott nyerni az ellenzék. Az együttműködés munkaneve a sajtóban keringő Duna-szövetség, ami elsőre akár megmosolyogtató is lehet, de a momentumos Orosz Anna Instagramra feltöltött csütörtöki posztja alapján akár tényleg létezhet is: „Egészen más viszont a viszonyom a Duna-szövetségként elhíresült társuláshoz. Szükség lehet-e egy haladó, baloldali értékeket képviselő politikai erőre? Biztosan igen. Szükség lehet-e egy mentőcsónakra, aminek más célja nincs, minthogy beleüljenek olyan képviselők, akik nem értékesek már a társadalom számára? Biztosan nem” – írta a politikus, hozzátéve, hogy képviselőként továbbra is Újbudára és a gyermekvédelmi kérdésekre koncentrál. Orosz Anna lapunkak is megerősítette, hogy ő „a választókkal és a gyermekek ellen elkövetett állami és egyházi visszaélések feltárásával foglalkozna különböző politikai formációk helyett.”
A Duna-mozgalom gondolata akkorát ment, hogy Magyar Péter már előcsapást is mért rájuk egy korábbi interjújában. Ehhez képest hírek jelentek meg róla, sőt, az, hogy a már említett Csárdi Antal hétfőn valamiféle bejelentést ígért, már el is terjesztette az erre megfelelő helyeken, hogy jövő héten be is jelentik a mozgalmat. A parlamenti ellenzék ügyeire rálátó forrásaink szerint erre azonban nem sok esély van, már csak azért sem, mert Csárdi finoman szólva sem központi alakja az egyeztető társaságnak. Az lehet, hogy az ex-LMP-s politikus a saját építkezése szempontjából fontos dolgokat mond, de azt többen is megerősítették, hogy nagy meglepetés lenne, ha ez már konkrét mozgalom lenne.
A képviselői szervezkedés már csak azért sem tűnik igazán előrehaladottnak, mert egészen változatos nevek kerültek elő vele kapcsolatban úgy, hogy arról maguk az érintettek sem tudnak. A jelenleg a Párbeszéd frakciójában ülő józsefvárosi országgyűlési képviselő, Jámbor András neve például nagyjából minden erről szóló pletykában felmerül, miközben ő maga a Narancs.hu-nak azt mondta, szó sincs arról, hogy bármihez is csatlakozna, és nem is keresték meg. Hozzátette, ő maga is több olyan emberről hallott, mint potenciális résztvevőről, akikről tudja, hogy eszük ágában sincs részt venni ilyesmiben, de azt hozzátette, ő biztosan indul 2026-ban is a választáson. „Jó helyi programokat csináltunk, az önkormányzati kampányban is azt láttam, hogy inkább húzónév vagyok a választókerületben, és az általam ismert számok is azt mutatják, hogy ha velem indulunk, akkor inkább pozitívan jövünk ki” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy Budapestet már 2022-ben is megnyerte az ellenzék, tehát a fővárosban nem megnyerni lehet a választást, hanem csak elveszteni.
A szövetség lehetséges tagjai között felmerültek sikeres budapesti polgármesterek is. Ebből több forrásunk szerint annyi igaz, hogy az ún. körúti – VI., VIII., IX. kerületi – polgármesterek jó kapcsolatot alakítottak ki, pártot viszont biztosan nem akar senki alapítani, se az országos politikába belefolyni. „Az szóba került, hogy ha nyilatkoznak a fővárost érintő ügyekben, akkor hivatkozhatnak magunkra közös néven is” – mondta egyik megszólalónk.
Az eddigi információk alapján két dolog biztos az ellenzéki szervezdéssel kapcsolatban: az egyik, hogy vannak a parlamentnek olyan képviselői, akik szeretnének úgy csinálni, mintha ez már egy kitalált konstrukció lenne – megszólalinktól a leggyakrabban a DK, valamint az LMP-elnök Ungár Péter hangzott el, mint potenciális kavaró –, a másik pedig az, hogy tényleg folynak tárgyalások a parlamenti ellenzékben egy körben,
aminek még semmiféle részlete nem kristályosodott ki egyet leszámítva: hogy a DK, és Ungár Péter semmiféle együttműködésnek nem lehetnek a részei.
A Narancs.hu-nak nyilatkozó megszólalók szerint az igény egyértelmű valami új formációra, ugyanis bármennyire is elmosott mindent a Tisza, azért vannak néhányan, akik úgy gondolják, nem valamiféle eltörölni való múlt részei. Ebben is más a mozgástere az egyéni körzeteiket megnyert képviselőknek, mint azoknak, akik listán jutottak be. Úgy tudjuk, főleg az előbbi réteg gondolja úgy, hogy a választókerületében igenis elért olyan eredményt, ami miatt nem kell a teljes 2022-es összefogással együtt eltűnnie. „Most mindenki abban reménykedik, hogy a nap végén megkerülhetetlen lesz” – foglalta össze forrásunk. Az, hogy Ungár Péter ki van zárva, valójában nem akkora kizárás, hiszen a politikus viszonya végleg megromlott az önkormányzati választás óta a maradék ellenzékkel, és neki magának sem jutna eszébe belevágni hasonlóba.
A formálódó ellenzéki csoport sorsáról valahol a Tisza Párt is dönt. „Szerintem még ők sem döntöttek abban, hogy befogadó rendszerváltó mozgalom akarnak-e lenni, vagy szigorú világnézeti logika alapján működő exkluzív társaság. Én azt hallom onnan, hogy a háttérben jó néhányan azon az állásponton vannak a Tiszánál is, hogy a DK lenullázásához kell egy olyan szervezet, ami felé könnyebben tudnak orientálódni azok, akiknek Magyar Péter személye vagy a Tisza kirajzolódó ideológiája kényelmetlen. Budapesten sok ilyen van, a baloldai-zöld-liberális ellenzéki szavazók jelentős részének nem teljesen kielégítő megoldás a Tisza” – mondta egyik forrásunk, hozzátéve, hogy a patthelyzet abból alakult ki, hogy még ha a Tisza hajlandó is lenne a magyar politikai rendszerben elég nagy hagyományokkal rendelkező nagypárt-kispárt koalícióra, a magyar választási rendszer továbbra sem teszi lehetővé a koalícióban való gondolkodást. „Az biztos, hogy főleg Budapesten jó páran azt tervezik, újraindulnak 2026-ban. Hogy ez egy kisebb frakció lesz-e vagy pár magányosan kóválygó független, az még nem látszik.”
És akkor mi az, ami látszik? „Azok, akik az elmúlt öt-hat évben összecsiszolódtak bizonyos ügyek mentén, gondolkodnak már a 2026-os választásról. Például Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Csárdi Antal is ilyen” – mondta egy másik forrásunk. Hozzátette, azért ez sem ilyen egyszerű, hiszen Szél például 2022 óta egyáltalán nem politizál, Hadházy pedig „finoman fogalmazva sem az az integratív ember”.
Kérdéses persze a DK reakciója erre, hiszen egyik forrásunk szerint „Gyurcsány Ferenc mindig tud húzni váratlan dolgokat”. Az biztos, hogy nemcsak az a baja az egyedüli még 5 százalék felett mért parlamenti pártnak, hogy még egy ellenzéki formációiis kategorikusan kizárta a velük való együttműködést, hanem attól is félnek, hogy Magyar Péter gyors lesz, és már október 23-án bejelenti a Tisza képviselőjelöltjeit 2026-ra annak ellenére, hogy ez elég valószínűtlen. Úgy tudjuk, a magára maradt párt aktívan kasztingolja már a tagságát és potenciális támogatóit, hogy a lehető leghamarabb elő tudjanak állni valami erőteljesnek tűnő lépéssel.
Avatott szemlélőnek feltűnhet, hogy egyáltalán nincs szó a Jobbikról. Ez nem véletlen, mivel őket mostanra a legtöbben teljesen kicsekkoltként tartják számon a teljes ellenzékből is, de a baloldaliból biztosan. Az elnökcserén átesett, az IDEA legutóbbi felmérésén 0 százalékra mért párt szavakban épp a rendpárti gyökereit találná meg. Pártközeli forrásokból úgy tudjuk, fontolgatnak egy olyan törvényjavaslatot is, ami a fegyvertartást könnyítené.
Amiben minden forrásunk megegyezett, az egy dolog: ha össze is jön valami a formálódó baloldali ellenzéki formációból, azt még nagyon nem a jövő hétre kell várni.
