Könyv

Nem az a Szindbád

Csabai László: Szindbád, a detektív

  • Benedek Szabolcs
  • 2012. január 11.

Könyv

Az elmúlt években sokat lehetett hallani arról, hogy a magyar kriminek mostanság amolyan felfutása, reneszánsza, avagy első igazi kibontakozása lenne. Sietve leszögezem, hogy én ennek per pillanat nem látom nyomát.


Kondor Vilmosról többen elmondták, hogy kifulladni látszik, Baráth Katalin egyelőre még nem lépte át az ígéretes tehetségek Rubiconját, rajtuk kívül pedig más - számomra legalábbis úgy tűnik - nem nagyon látszik a placcon. A csiri-viri borítós álangolszász ponyvák között persze több hazai termék is akad (elég csupán az impresszumokba belekukkantani), de ezeket most ne vegyük számba, érthető módon nem ide sorolandók. Fölmerülhet viszont kérdésként az, hogy Csabai László legutóbbi, viszonylag keveset emlegetett elbeszélésfüzére mennyire tartozik az állítólagos hazai krimireneszánszba.

Szindbád örök és valószínűleg hálás téma. Nem feltétlenül Krúdytól fogva, az számunkra csak hab a tortán, hogy a magyar irodalom (majd később, Huszárik jóvoltából, a film) klasszikus figurái közé emelkedett. A hajós már jóval előttük létezett: talán Seherezádé kezdte emlegetni, később meg többek között Edmond Dantes, azaz Monte Cristo grófja is így címezte magát. Mifelénk azért persze mindenkinek rögvest a Krúdy-alteregó ugrik be, őt formálták tovább mások is, Máraitól kezdve Kiss Lászlón keresztül mondjuk Szappanos Gáborig.

Csabai László ugyanakkor nem igazán sorolható a fenti írók közé: az ő Szindbádja detektív, és Nyárligeten él némi gyerekkori bagdadi kitérő után, melynek emlékei hangsúlyosan visszaköszönnek az egyébként jelen idejű történetekben, amelyek Horthy Miklós Magyarországán bonyolódnak. Hogy mennyire irreleváns a főhős neve, arra jó példa, hogy az író egy interjúban elárulta: egy időben komolyan mérlegelte a névcserét, nehogy bárki is összekeverje a Krúdy-figurával. Végül maradt Szindbád - az irodalmi hagyomány mégiscsak fontos dolog. Ráadásul, úgy tűnik, predesztinál: mind az olykor kisregény-terjedelmű és egymással összefüggő elbeszélések pallérozott nyelvezete (még az egyszerű származású mellékszereplők is bántóan szépen beszélnek néha), mind a próza nyugodt hömpölygése Krúdyt idézi. Sőt a téma is, legalábbis ami az elhallgatásokkal és titkokkal terhes kisváros nyomasztó miliőjét illeti.

Nyárligeten adva van minden, ami egy valamirevaló bűnügyi történethez kell: szodómia, korrupció, prostitúció. Csabai László könyve mégsem a magyar krimi kibontakozását segíti elő, ugyanis nem a bűntény és a nyomozás, hanem a bűn mögött húzódó világ ábrázolásában erős. Szépen benne van az egész korabeli Magyarország a bolsevikoktól és Trianontól kezdve a zsidókérdésen és Gömbösön meg Bethlenen át a bevonuló oroszokig. Mindez vidéki, kisvárosi perspektívából szemlélve. Azt is mondhatnánk akár, hogy tisztességes iparosmunka, ha ez így nem volna túl pejoratív. Maradjunk annál, ahogyan Stalker főkapitány is vélekedett a beosztottjáról, Szindbádról: "Nem rossz."

Magvető, 2010, 380 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.