Könyv

Dave Broom: Whisky világatlasz

  • - greff -
  • 2011. december 30.

Könyv


Az egymillió önjelölt sommelier országában bizonyára vannak olyanok, akik szerencsés állapotnak tekintik, hogy a magyar szeszfogyasztók érdeklődése - a magas árfekvéstől és a szűk körű terjesztéstől aligha függetlenül - egyelőre nemigen terjed ki a kevert whiskyk és a bejáratott bourbon márkák világán túlra. Számukra rossz hír, hogy az eredeti kiadás után alig egy évvel magyarul is megjelent az angolszász whiskyszakértők egyik nagyvadjának masszív kalauza: ez ugyanis a kedvfokozás mellett éppen az oktatást tűzte ki célul.

A Whisky világatlasz horizontja rokonszenvesen széles: ugyan nincs az a bódító érzésünk olvasása közben, hogy a szerző a galaxis összes whiskyjét kóstolta már - mint Jim Murray, a kis utánajárással (angol nyelven) nálunk is beszerezhető Whisky Bible-évkönyvek szerzője -, a whiskynagyhatalmak térképére felrajzolhatatlan területek (Skandinávia, Spanyolország, Dél-Afrika és a többi) érintése jelentősen emeli a kötet izgalomfokát. A lepárlóüzemeket körbejáró, rövidségük ellenére is alapos és jobbára szerencsésen józan stílben fogalmazott szócikkek történeti áttekintésből, miniinterjúkból és a gyártásra fókuszáló tényközlésből forrnak egybe. Bánatunkra a szerző nem tekinti feladatának a rangsorolást, ellenben a kóstolási jegyzetekkel nem marad adós, és elég ügyesen halad ezen az ingoványos terepen. Persze őt is elcsábítja olykor a lirizálás szirénéneke, de megfogalmazásai javarészt intenzíven evokatívak ("száradó rákászkosár", "kátrányos kötél és pipafüst"), és csak nagyritkán mosolyogtatnak meg (például amikor egy japán whisky ízjegyei között a tatamiét is felismerni véli).

Kár, hogy az atlasz nagyméretű fotói nem merészkednek túl a képeslap-esztétikán, és egy kiejtési útmutatót sem ártott volna elhelyezni ebben az összességében hasznos, fontos kötetben.

Fordította: Gyuris Norbert, Mátics Róbert. Alexandra, 2011, 320 oldal, 9900 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.