Az egymillió önjelölt sommelier országában bizonyára vannak olyanok, akik szerencsés állapotnak tekintik, hogy a magyar szeszfogyasztók érdeklődése - a magas árfekvéstől és a szűk körű terjesztéstől aligha függetlenül - egyelőre nemigen terjed ki a kevert whiskyk és a bejáratott bourbon márkák világán túlra. Számukra rossz hír, hogy az eredeti kiadás után alig egy évvel magyarul is megjelent az angolszász whiskyszakértők egyik nagyvadjának masszív kalauza: ez ugyanis a kedvfokozás mellett éppen az oktatást tűzte ki célul.
A Whisky világatlasz horizontja rokonszenvesen széles: ugyan nincs az a bódító érzésünk olvasása közben, hogy a szerző a galaxis összes whiskyjét kóstolta már - mint Jim Murray, a kis utánajárással (angol nyelven) nálunk is beszerezhető Whisky Bible-évkönyvek szerzője -, a whiskynagyhatalmak térképére felrajzolhatatlan területek (Skandinávia, Spanyolország, Dél-Afrika és a többi) érintése jelentősen emeli a kötet izgalomfokát. A lepárlóüzemeket körbejáró, rövidségük ellenére is alapos és jobbára szerencsésen józan stílben fogalmazott szócikkek történeti áttekintésből, miniinterjúkból és a gyártásra fókuszáló tényközlésből forrnak egybe. Bánatunkra a szerző nem tekinti feladatának a rangsorolást, ellenben a kóstolási jegyzetekkel nem marad adós, és elég ügyesen halad ezen az ingoványos terepen. Persze őt is elcsábítja olykor a lirizálás szirénéneke, de megfogalmazásai javarészt intenzíven evokatívak ("száradó rákászkosár", "kátrányos kötél és pipafüst"), és csak nagyritkán mosolyogtatnak meg (például amikor egy japán whisky ízjegyei között a tatamiét is felismerni véli).
Kár, hogy az atlasz nagyméretű fotói nem merészkednek túl a képeslap-esztétikán, és egy kiejtési útmutatót sem ártott volna elhelyezni ebben az összességében hasznos, fontos kötetben.
Fordította: Gyuris Norbert, Mátics Róbert. Alexandra, 2011, 320 oldal, 9900 Ft
