Könyv

Dave Broom: Whisky világatlasz

  • - greff -
  • 2011. december 30.

Könyv


Az egymillió önjelölt sommelier országában bizonyára vannak olyanok, akik szerencsés állapotnak tekintik, hogy a magyar szeszfogyasztók érdeklődése - a magas árfekvéstől és a szűk körű terjesztéstől aligha függetlenül - egyelőre nemigen terjed ki a kevert whiskyk és a bejáratott bourbon márkák világán túlra. Számukra rossz hír, hogy az eredeti kiadás után alig egy évvel magyarul is megjelent az angolszász whiskyszakértők egyik nagyvadjának masszív kalauza: ez ugyanis a kedvfokozás mellett éppen az oktatást tűzte ki célul.

A Whisky világatlasz horizontja rokonszenvesen széles: ugyan nincs az a bódító érzésünk olvasása közben, hogy a szerző a galaxis összes whiskyjét kóstolta már - mint Jim Murray, a kis utánajárással (angol nyelven) nálunk is beszerezhető Whisky Bible-évkönyvek szerzője -, a whiskynagyhatalmak térképére felrajzolhatatlan területek (Skandinávia, Spanyolország, Dél-Afrika és a többi) érintése jelentősen emeli a kötet izgalomfokát. A lepárlóüzemeket körbejáró, rövidségük ellenére is alapos és jobbára szerencsésen józan stílben fogalmazott szócikkek történeti áttekintésből, miniinterjúkból és a gyártásra fókuszáló tényközlésből forrnak egybe. Bánatunkra a szerző nem tekinti feladatának a rangsorolást, ellenben a kóstolási jegyzetekkel nem marad adós, és elég ügyesen halad ezen az ingoványos terepen. Persze őt is elcsábítja olykor a lirizálás szirénéneke, de megfogalmazásai javarészt intenzíven evokatívak ("száradó rákászkosár", "kátrányos kötél és pipafüst"), és csak nagyritkán mosolyogtatnak meg (például amikor egy japán whisky ízjegyei között a tatamiét is felismerni véli).

Kár, hogy az atlasz nagyméretű fotói nem merészkednek túl a képeslap-esztétikán, és egy kiejtési útmutatót sem ártott volna elhelyezni ebben az összességében hasznos, fontos kötetben.

Fordította: Gyuris Norbert, Mátics Róbert. Alexandra, 2011, 320 oldal, 9900 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.