Fiókdetektívek

Emily Arsenault: Az eltört teáspohár

  • - bori -
  • 2012. január 3.

Könyv


A könyv felénél tartva egyre erősödik a gyanúnk, hogy ez nem bűnregény, és a szerzőnek nemcsak krimiírói vénája nincs, de ilyen ambíciója sem. Az eltört teáspohár két fiatal, az egyetemről frissen kikerült pályakezdő története, akik egy év különbséggel egy patinás szótárkiadó szerkesztőségében kapnak állást. Billy és Mona a felnőtté válás és az identitáskeresés nehézségeivel küzdve egy rejtély nyomaira bukkan új munkahelyén: a nagy értelmező szótár száz éve gyűlő-frissülő szócikkeit tartalmazó hatalmas cédulakatalógusban véletlenül ráakadnak egy oda nem illő cetlire, nyomozni kezdenek, és a szálakat (a fiókrengetegben elszórva lapuló cédulák, az idősebb kollégák visszaemlékezései) követve eljutnak egy évtizedekkel korábban a városi parkban (vagy egy régi munkatárs képzeletében) történt gyilkosságig.

A regény légköre furcsán anakronisztikus. A 2001. szeptember 11-e utáni években játszódik, míg a múltbéli, megoldatlan bűneset éve 1985. De mintha megállt volna az idő, és nem csak a Samuelson kiadóvállalatnál. Megtudjuk, hogy a szócikkeket 1994 óta számítógépre viszik, de a dolgozók fő munkaeszköze továbbra is a papír, ceruza; még telefon is csak néhányuknak van az asztalán. Az ifjú hősöknek nincs se számítógépük, se mobiljuk – hogy az internetkapcsolatról már ne is beszéljünk. Hogy ilyen dolgok egyáltalán léteznek (sőt jelentős, nélkülözhetetlen szerepet játszanak) odakint, a való világban, azt csak néhány külsődleges (könnyen lehet, hogy utólag beszúrt) utalás nyugtázza.
A szótár javított kiadásaihoz az új szavakra és a jelentésváltozásokra elsősorban könyvekben és a nyomtatott sajtóban vadásznak, különös tekintettel a szlengre és más, nem kollokviális nyelvhasználatokra, de a források között nem hogy a net, de a rádió és a tévé sem nyert polgárjogot.

A kulturális hivatkozások (Ragyogás, Alkonyzóna) szintén a korábbi évtizedekre mennek vissza, és ez az amúgy nem is rosszul megírt regényt hiteltelenítő csalás annál bosszantóbb, hogy nincs semmi értelme.

Fordította: Siklós Márta. Európa, 2011, 370 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.