Könyv

A kis Roger karácsonyfája

Herendi Gábor – Divinyi Réka – Réti László: Tízparancsolat 2.0

  • - turcsányi -
  • 2024. április 3.

Kritika

Furcsa hely volt itt annak idején a komcsi. Simán csináltak egy hentesből belügyminisztert, s amikor nem vált be, visszamehetett a szakmájába – vezérigazgatónak a szegedi szalámigyárba.

Gondolom, ott sem az aranylapokon őrzik a nevét. De még a nyolcvanas évek nagy részében is, ha valahol találkozhattál véletlenül a miniszterelnök életrajzával, az állt benne, hogy a szakmája műszaki rajzoló. Filmeket viszont – ugyancsak megmagyarázhatatlan okokból – csak filmesek csinálhattak. Henteseknek, műszaki rajzolóknak coki volt a Lumumba utcában, érti a fene.

Ha egy könyvnek, mely szimpla thrillerként aposztrofálja magát, három szerzője van, az roppant gyanús. Mihez kellettek hárman? Fejezetenként cseréltek? De most az első pillantásra kiszúrható, hogy a háromból kettő filmes, náluk meg nem szokatlan az ilyesmi. Herendi közismert sikerfilmek rendezője, Divinyi a Vajna-korszak keresett forgatókönyvírója, akinek ugyancsak tisztes sikerei mellé becsúsztak másmiért emlékezetes alkotások is, de nem tűnik túl valószerűnek, hogy ő okozta volna például a Pappa Pia bajait. Réti pedig kifejezetten thrilleríróként van számon tartva.

A Tízparancsolat 2.0 meg tényleg olyan, mint egy film. Nagyvonalúan, pontosabban nagy vonalakban felrakott jellemek, amolyan típusfigurák kavarnak ezerrel, s még csak azt sem mondhatjuk, hogy e papírból kivágott életvitelük rosszul állna nekik. Van egy anyját vesztett kamasz lány haragban a világgal, de főként az apjával. S van a szóban forgó atya, aktív politikus, a bulinegyed és vidéke polgármestere, aki a nyilvánosság előtti fellépései során öblögetésre használja a tízparancsolatot – aktuálisabbak tehát nem is lehetnénk. Az elnagyolt jellemek mellé pörgős történetet kapunk, „mai fiatalok” egy Móricka elképzelte csoportja, az említett leányzó (egyben igyekvő, de gyanakodva fogadott kültag) útmutatása szerint a tízparancsolat menetrendszerű meghekkelésével támadja a vasárnapi kocsmazár tervével kufárkodó polgármestert. Receptjük egyszerű: az összes parancsot durván, csoportosan és a nagy nyilvánosság szeme láttára megszegni. Egy darabig nyilván ez a világ legkönnyebb dolga, aztán kinek előbb, kinek utóbb mégiscsak eszébe jut az ötödik. Mi lesz azzal, hogy ne ölj? S innentől sűrű lesz az élet, a könyv meg olyan, mint a kis Roger Corman karácsonyfája lehetett mondjuk tizenegy éves korában, egybefolynak a testnedvek, elszabadulnak az indulatok, szerzők, hősök és a kedves olvasó pörög a ringlispílen, olyan lendületes, olyan olvasmányos a cucc, hogy észre sem venni, mekkora marhaság – ez pedig a legjobb thrillerek sajátja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.