Kiállítás

Feladatmegoldás

Megrendelt emlékezet. Magyar kiállítások Auschwitzban, 1960/1965

Kritika

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Véri Dániel kurátor most azokra a kiállításokra koncentrál, amelyeket a magyar állam szervezett az egykori koncentrációs tábor területén működő lengyel múzeum meghívására. A lengyelek 1960-tól barakkokat ajánlottak fel azoknak az államoknak, amelyeknek az állampolgárait ide hurcolták. Bár a későbbi, 1965-ös magyar kiállításról tudott a szakma, az első, 1960-as tárlat ténye csak hosszas kutatás után, nemrégiben vált ismertté.

Mindkét kiállítás nagyszámú képzőművészeti alkotást is szerepeltetett, de míg az 1960-as tárlaton bemutatták két túlélő művész munkáit is, az 1965-ös művészlistán már csakis olyan alkotók találhatók, akiknek semmiféle saját tapasztalatuk nem volt a témában. Az is közös elem, hogy a tárlatok egyáltalán nem érintették a romaholokauszt (porajmos) témáját, ami nem véletlen, hiszen a cigányságot csak 1990 (!) után kezdték hivatalosan a náci rendszer áldozatai közé számítani. Ennek ellensúlyozására e mostani kiállítás bemutatja Jovánovics György 1974-es kicsiny emlékműmakettjét, amelynek felállítását a roma értelmiségiek szorgalmazták, de végül nem valósulhatott meg, illetve láthatunk egy rövid, megrázó interjút a szobrászművésszel.

Az 1960-as kiállításról fennmaradt pár fotón kívül szerepel még itt egy ismeretlen szerzőtől származó, nagyméretű munka, amely Simon Wiesenthal 1946-os kötetének (K.Z. Mauthausen) egyik rajzán alapul. Míg a rajzon a deportálóvonatok az SS-sapkát viselő csontváz szája felé tartanak, az ismeretlen szerző munkáján egy vámpír Hitler áll a középpontban, körülötte pedig a táborhelyek, illetve a deportálást végző vasúttársaságok (pl. MÁV) felsorolása látható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.