Színház

Címszereplők

Medea gyermekei

Kritika

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Amíg a Pinceszínházban, Szenteczki Zita rendezésében nemrégiben bemutatott Médeia előadásban a beavató személye (narrációja) volt az újítás, itt, a Narratíva Kollektíva interpretálásában az, hogy a szövegkönyv három Médeia-történet összegyúrásából született: az Euripidész-mű alapján, illetve Franz Grillparzer és Jean Anouilh művei nyomán. Még érdekesebbé teszi a vállalkozást, hogy Medea és Iászon gyermekeinek szemszögéből, bár többnyire nem az ő szereplésükkel elevenedik meg a klasszikus történet. A fiúk számára csupán a dráma kerete ad játéklehetőséget: előbb megéneklik szüleik válásának történetét, majd a befejezésben is ők játszanak. A többi jelenetben szinte csak díszletként vannak jelen – hiába övék a cím, mégsem ők a főszereplők. Mi több, nevesítve sincsenek, ők a „két fiú”, akiket egyébként felnőttek, Lukács Ádám és Molnár András játszanak.

Miután megszerezték Peliász királynak az aranygyapjút, Medea és Iászon Korinthoszra menekülnek. Iászon ismeri a város vezetőjét, Kreont, akitől oltalmat kér, ám az nem bízik Medeában, száműzi a nőt, megparancsolva, hogy hagyja hátra gyermekeit, a saját leányát, Kreuszát pedig hozzáadja Iászonhoz. Követjük Medea elszigetelődését és látjuk, mennyire ragaszkodik a férjéhez. Az idegenség, magányosság érzésére reflektál a díszlet is (tervező: Fekete Anna), egy menekülttábor, Médeia és gyermekei egy otthonosan berendezett kis sátorban laknak. A háttérben, a színpad szélességében felállított többfunkciós fémpanelek (átjáró, kapu, erdő stb.) olykor ülőalkalmatosságként szolgáló része a városfalakat juttatja az eszünkbe – ebben is a kirekesztettség motívumát ismerjük föl. Az előadást megvadult kutyák ugatása kíséri végig, ez a drámai történések idején felerősödik, leginkább a végjátékban. Nemcsak az ugatás, de a színen fel-feltűnő, a fémpanelek közé ékelődő fémrács is egy kutyamenhelyre utal, ahonnan – értjük – el kell menekülni (több alkalommal ez a rács választja el egymástól a szereplőket). A tábori lét hangulata megjelenik a jelmezekben is (tervező: Pető Kata), különösen szembetűnik ez Medea udvarlója, Aigeusz (Kárpáti Pál) ruházatán, aki egyenesen túrafelszerelésben lép a színre. Bajban volnánk azonban, ha a dráma helyét és idejét szeretnénk azonosítani, mert nincsenek igazán támpontok, nem lehet konkretizálni, hol is vagyunk pontosan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).