Könyv

Aki a hidegből jött

Gervai András: Átvilágítás

Kritika

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Gervai András már eddig is négy könyvben (Fedőneve: „szocializmus”. Művészek, ügynökök, titkosszolgák; Titkos Magyarország. „Célszemély”: a társadalom; Bayreuthtól Bagdadig. Bűnösök, cinkosok, áldozatok; Akiket elárult a hazájuk) foglalkozott a behálózott közelmúltunkkal – kutakodásai néha nem kis visszhangot váltottak ki: gondolhatunk itt a filmrendező Szabó István ügynökmúltjának feltárására. Új könyve (amely saját megfogalmazása szerint eddigi munkái­nak keresztmetszete) afféle titkosszolgálati olvasókönyv.

A szövegeket (legalábbis a könyv első felében) maga a szerző válogatta ki korábbi munkáiból, talán abban bízva, hogy ezek jelenítik meg a legérzékletesebben azt a titkosszolgálati univerzumot, amelyet a Rákosi-, illetve a Kádár-kor ÁVH-s, majd III/III-as szervezetei teremtettek meg és működtettek a társadalom ellenőrzése és a néha felerősödő, teljesen a rendszer bukásáig sem szünetelő represszió jegyében. A témát kutató történészek munkáira épülő blokkban kapunk előbb egy kis titkos­szolgálat-történetet és némi keresztmetszeti képet a hálózatok működéséről, majd röviden megismerkedünk az állam az államban ÁVH első, máig legendák övezte, egyben joggal hírhedt vezetőjével, Péter Gáborral, aki a jogosan kijárónál rövidebbre szabott börtönbüntetése után a sors sajátos jutalmaként szürke kisemberként élte át a Kádár-szocializmus évtizedeit, megérve annak bukását is. A könyv azokon a pontokon válik igazán izgalmassá, ahol Gervai a magyar Cseka elfeledett kádereiről és korántsem önkéntes munkatársairól ír. Szalma Józsefnek, az ÁVH vizsgálati osztálya egykori vezetőjének villámkarrierje önmagában is remek esettanulmány (ő a hosszú Kádár-korszakbeli karriert követően vízóra-leolvasóként zárta pályáját). A magas rangú ávós hamisítatlan dzsentriallűrjei hatásosan prezentálják azokat a rendszereket túlélő mélystruktúrákat és mentalitásjegyeket, amelyekkel bő négy évtized szocializmusa sem tudott mit kezdeni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.