Könyv

Aki a hidegből jött

Gervai András: Átvilágítás

Kritika

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Gervai András már eddig is négy könyvben (Fedőneve: „szocializmus”. Művészek, ügynökök, titkosszolgák; Titkos Magyarország. „Célszemély”: a társadalom; Bayreuthtól Bagdadig. Bűnösök, cinkosok, áldozatok; Akiket elárult a hazájuk) foglalkozott a behálózott közelmúltunkkal – kutakodásai néha nem kis visszhangot váltottak ki: gondolhatunk itt a filmrendező Szabó István ügynökmúltjának feltárására. Új könyve (amely saját megfogalmazása szerint eddigi munkái­nak keresztmetszete) afféle titkosszolgálati olvasókönyv.

A szövegeket (legalábbis a könyv első felében) maga a szerző válogatta ki korábbi munkáiból, talán abban bízva, hogy ezek jelenítik meg a legérzékletesebben azt a titkosszolgálati univerzumot, amelyet a Rákosi-, illetve a Kádár-kor ÁVH-s, majd III/III-as szervezetei teremtettek meg és működtettek a társadalom ellenőrzése és a néha felerősödő, teljesen a rendszer bukásáig sem szünetelő represszió jegyében. A témát kutató történészek munkáira épülő blokkban kapunk előbb egy kis titkos­szolgálat-történetet és némi keresztmetszeti képet a hálózatok működéséről, majd röviden megismerkedünk az állam az államban ÁVH első, máig legendák övezte, egyben joggal hírhedt vezetőjével, Péter Gáborral, aki a jogosan kijárónál rövidebbre szabott börtönbüntetése után a sors sajátos jutalmaként szürke kisemberként élte át a Kádár-szocializmus évtizedeit, megérve annak bukását is. A könyv azokon a pontokon válik igazán izgalmassá, ahol Gervai a magyar Cseka elfeledett kádereiről és korántsem önkéntes munkatársairól ír. Szalma Józsefnek, az ÁVH vizsgálati osztálya egykori vezetőjének villámkarrierje önmagában is remek esettanulmány (ő a hosszú Kádár-korszakbeli karriert követően vízóra-leolvasóként zárta pályáját). A magas rangú ávós hamisítatlan dzsentriallűrjei hatásosan prezentálják azokat a rendszereket túlélő mélystruktúrákat és mentalitásjegyeket, amelyekkel bő négy évtized szocializmusa sem tudott mit kezdeni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?