Tévésorozat

Vadmacskák

A barátnő

  • SzSz
  • 2025. szeptember 24.

Kritika

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Ezúttal szerencsére másról van szó: az újdonsült barátnő úgy érzi, párját a saját anyja igyekszik elrabolni mellőle, vagy legalábbis olyan testileg is szoros viszonyt tart fenn vele, hogy ő egyszerűen nem fér bele a képbe. Pedig olyan szépen indult: a tipikus, filmbe illő meet-cute során Cherry meglátja az utcán a részeg barátaival gajdoló Danielt, akit ekkor még egy bunkó baromnak tart, nemsokára azonban Daniel képes egy luxuslakást is megvenni az ingatlanosként dolgozó lánytól, csak azért, hogy közelebb kerüljön hozzá. Az első találkozást hamarosan jó sok szex és randi követi, majd elérkezik az idő, hogy Cherry találkozzon Daniel szüleivel. A feszültség az első pillanattól kezdve tapintható, Cherry és Laura, a fiú anyja úgy kerülgetik egymást, mint a területüket védelmező vadmacskák, pillantásaik felérnek egy-egy pengeváltással. Hamar jönnek a félreértések, összezörrenések, majd az egyre nagyobb és nagyobb balhék.

De fordítsuk meg: Sandersonék elképesztő jómódban élnek; Howard, a végtelenül türelmes férj hotelmágnás, Laura, a feleség művészeti galériát vezet. Kapcsolatuk rég kihűlt, de igyekeznek még fenntartani a családi békét. A szexuális kielégülést mindketten máshol keresik, Laura számára meg egyébként is kisfia, Daniel boldogsága a legfontosabb. Ő a család szeme fénye, jóképű, okos és végtelenül naiv. Egy nap Daniel hazavisz egy lányt, aki pontosan tisztában van a fiú gyengéivel, ezért egyetlen pillanat alatt az ujja köré csavarja. Mit tehet tehát Laura? Minden eszközt bevet, hogy megvédje kisfiát egy számító perszónától.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.