351 millió euró – ennyi pénzt követel Albert monacói herceg unokatestvére, amiért nem ő az uralkodó

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 13.

Külpol

A pénzt persze nem az unokatesójától, hanem a francia államtól várja.

A 44 éves Louis de Causans francia gróf szerint az öröklés szabályainak meghamisításával szerzett Franciaország ellenőrzést a földközi-tengeri hercegség fölött, amikor a családját megfosztva születési előjogától a Grimaldi-ház egy másik ágát ültette a trónra.
A férfi hangsúlyozza, hogy keresete nem Albert herceg, Monaco jelenlegi uralkodója, hanem a francia állam ellen irányul.
„Azt akarom, hogy kiderüljön az igazság, és a Franciaország által a családom ellen elkövetett igazságtalanságot rendbe tegyék” – idézte De Causanst a Le Parisien napilap.
A férfi a törvényes örökös nélkül meghalt II. Lajos (1922–1949) uralma után kialakult helyzetet kérdőjelezi meg. Szerinte a Monacót a 13. század vége óta irányító Grimaldi-ház egy másik ágának kellene most a trónon ülnie. 
Ez azonban azt jelentette volna, hogy Monaco ura a német származású Guillaume II de Wurtemberg-Urach lett volna, ami elképzelhetetlen volt az első világháború fényében Franciaország számára - mondta a gróf ügyvédje.
De Causans azt állítja, hogy II. Lajos uralkodó Párizs nyomására fogadta örökbe Marie-Juliette Louvet-tól, egy párizsi kabaré hostessétől született törvénytelen lányát, a későbbi Sarolta hercegnőt, Albert herceg dédanyját 1919-ben. 
Monaco hercege az 1911-es alkotmányig abszolút uralkodó volt. 1918-ban született meg a szerződés Monaco és Franciaország között, amely kimondta, hogy a Monaco fölött védnökséget vállaló francia államnak jóvá kell hagynia minden jövőbeni monacói herceget. Szintén 1919-ben rendelet mondta ki, hogy trónörökös hiányában, örökbefogadott utód is trónra léphet. (Ezt később azonban visszavonták.) A Grimaldi-ház német ága 1924-ben lemondott miden jogáról a monacói trónt illetően. 
Mivel II. Lajos törvénytelen lánya, Sarolta nem örökölhette a trónt törvénytelen gyermekként, ezért II. Lajos hercegtől, Sarolta fia, Rainer herceg vette át az uralkodást 1949-ben. 
„Ez vezetett ahhoz hogy a monacói trónt egy olyan gyermek örökölje, akinek anyja nem királyi származású. Úgy véltem, ez a Grimaldiak hibája, de megtudtam, hogy a francia állam idézte elő ezt a helyzetet” – magyarázta Causans. 
A gróf hangsúlyozta, hogy Franciaország ezen cselekedete megakadályozta, hogy ő a monacói hercegség bevételeiből bármi módon részesüljön.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.