Berlinben találkozik szombaton Merkel és Putyin

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 13.

Külpol

Három hónapon belül ez a második személyes tárgyalásuk.

Angela Merkel német kancellár kétoldalú találkozó keretében fogadja szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Berlin melletti Meseberg kastélyban, a német kormány vendégházában - jelentették be hétfőn Berlinben.

Rövid időn belül ez a második találkozó, a német kancellár és az orosz elnök alig három hónap alatt másodszor tárgyal személyesen. Legutóbb májusban egyeztettek az oroszországi Szocsiban.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár és az orosz elnök megbeszélésének középpontjában aktuális külpolitikai kérdések állnak majd, köztük a szíriai és a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték projekt ügye.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító vezetékkel kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell őrzi Ukrajna tranzitország szerepét az európai földgázszállítási rendszerben.

Angela Merkel július végén Berlinben megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, erről a német kormány hivatalosan csak annyit közölt, a találkozó bizalmas jellegű volt, és elsősorban Szíriáról és Kelet-Ukrajnáról volt szó.

Az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy üzleti alapú, politikai vonatkozást nélkülöző beruházásról van szó. Angela Merkel az idén tavasszal módosította véleményét, Petro Porosenko ukrán államfővel április elején Berlinben folytatott megbeszélése után kijelentette: nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának "semmiféle jelentősége nem lesz" az orosz gáz szállításában.
Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül "nem lehetséges" a beruházás megvalósítása - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy a vezeték "nemcsak gazdasági projekt, természetesen politikai tényezőket is figyelembe kell venni".

Az északi áramlat 2 megépítését korábban bírálta a lett, a lengyel és a litván házelnök is.Még márciusban megfogalmazott közös levelükben arról írnak, hogy a meglévő Északi Áramlat gázvezetéknek a kibővítése, amelyről az orosz Gazprom állami gázkonszern és a nyugat-európai vállalatok megállapodtak, nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását. Az Északi Áramlat-2 inkább csak elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól.

Donald Trump pedig a júliusi NATO-csúcs előtti sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, miszerint Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja majd, miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára. Az amerikai elnök „rendkívül helytelennek” nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente”.

Trump az orosz gáz miatt szállt bele a németekbe, szerinte Németország Oroszország túsza

Mert az ország energiaellátását 60-70 százalékban Moszkva biztosítja. A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt Donald Trump amerikai elnök a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt, mondván, hogy Németország „túsza" Oroszországnak. Rövid sajtónyilatkozatában Trump a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot „teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.