Berlinben találkozik szombaton Merkel és Putyin

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 13.

Külpol

Három hónapon belül ez a második személyes tárgyalásuk.

Angela Merkel német kancellár kétoldalú találkozó keretében fogadja szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Berlin melletti Meseberg kastélyban, a német kormány vendégházában - jelentették be hétfőn Berlinben.

Rövid időn belül ez a második találkozó, a német kancellár és az orosz elnök alig három hónap alatt másodszor tárgyal személyesen. Legutóbb májusban egyeztettek az oroszországi Szocsiban.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár és az orosz elnök megbeszélésének középpontjában aktuális külpolitikai kérdések állnak majd, köztük a szíriai és a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték projekt ügye.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító vezetékkel kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell őrzi Ukrajna tranzitország szerepét az európai földgázszállítási rendszerben.

Angela Merkel július végén Berlinben megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, erről a német kormány hivatalosan csak annyit közölt, a találkozó bizalmas jellegű volt, és elsősorban Szíriáról és Kelet-Ukrajnáról volt szó.

Az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy üzleti alapú, politikai vonatkozást nélkülöző beruházásról van szó. Angela Merkel az idén tavasszal módosította véleményét, Petro Porosenko ukrán államfővel április elején Berlinben folytatott megbeszélése után kijelentette: nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának "semmiféle jelentősége nem lesz" az orosz gáz szállításában.
Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül "nem lehetséges" a beruházás megvalósítása - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy a vezeték "nemcsak gazdasági projekt, természetesen politikai tényezőket is figyelembe kell venni".

Az északi áramlat 2 megépítését korábban bírálta a lett, a lengyel és a litván házelnök is.Még márciusban megfogalmazott közös levelükben arról írnak, hogy a meglévő Északi Áramlat gázvezetéknek a kibővítése, amelyről az orosz Gazprom állami gázkonszern és a nyugat-európai vállalatok megállapodtak, nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását. Az Északi Áramlat-2 inkább csak elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól.

Donald Trump pedig a júliusi NATO-csúcs előtti sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, miszerint Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja majd, miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára. Az amerikai elnök „rendkívül helytelennek” nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente”.

Trump az orosz gáz miatt szállt bele a németekbe, szerinte Németország Oroszország túsza

Mert az ország energiaellátását 60-70 százalékban Moszkva biztosítja. A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt Donald Trump amerikai elnök a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt, mondván, hogy Németország „túsza" Oroszországnak. Rövid sajtónyilatkozatában Trump a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot „teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.