Berlinben találkozik szombaton Merkel és Putyin

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 13.

Külpol

Három hónapon belül ez a második személyes tárgyalásuk.

Angela Merkel német kancellár kétoldalú találkozó keretében fogadja szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Berlin melletti Meseberg kastélyban, a német kormány vendégházában - jelentették be hétfőn Berlinben.

Rövid időn belül ez a második találkozó, a német kancellár és az orosz elnök alig három hónap alatt másodszor tárgyal személyesen. Legutóbb májusban egyeztettek az oroszországi Szocsiban.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár és az orosz elnök megbeszélésének középpontjában aktuális külpolitikai kérdések állnak majd, köztük a szíriai és a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték projekt ügye.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító vezetékkel kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell őrzi Ukrajna tranzitország szerepét az európai földgázszállítási rendszerben.

Angela Merkel július végén Berlinben megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, erről a német kormány hivatalosan csak annyit közölt, a találkozó bizalmas jellegű volt, és elsősorban Szíriáról és Kelet-Ukrajnáról volt szó.

Az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy üzleti alapú, politikai vonatkozást nélkülöző beruházásról van szó. Angela Merkel az idén tavasszal módosította véleményét, Petro Porosenko ukrán államfővel április elején Berlinben folytatott megbeszélése után kijelentette: nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának "semmiféle jelentősége nem lesz" az orosz gáz szállításában.
Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül "nem lehetséges" a beruházás megvalósítása - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy a vezeték "nemcsak gazdasági projekt, természetesen politikai tényezőket is figyelembe kell venni".

Az északi áramlat 2 megépítését korábban bírálta a lett, a lengyel és a litván házelnök is.Még márciusban megfogalmazott közös levelükben arról írnak, hogy a meglévő Északi Áramlat gázvezetéknek a kibővítése, amelyről az orosz Gazprom állami gázkonszern és a nyugat-európai vállalatok megállapodtak, nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását. Az Északi Áramlat-2 inkább csak elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól.

Donald Trump pedig a júliusi NATO-csúcs előtti sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, miszerint Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja majd, miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára. Az amerikai elnök „rendkívül helytelennek” nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente”.

Trump az orosz gáz miatt szállt bele a németekbe, szerinte Németország Oroszország túsza

Mert az ország energiaellátását 60-70 százalékban Moszkva biztosítja. A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt Donald Trump amerikai elnök a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt, mondván, hogy Németország „túsza" Oroszországnak. Rövid sajtónyilatkozatában Trump a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot „teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.