Az amerikai kormány új intézkedést tervez a magyar kormány megbüntetésére, például felmerült, hogy szankciót vetnek ki befolyásos személyekre – írja a 444 több, egymástól független diplomáciai forrásra hivatkozva.
A portál szerint a 2014-es kitiltásokhoz hasonló ügyről is lehet szó, amikor korrupció vádjával tiltottak ki hat magyar állampolgárt az Egyesült Államokból. David Pressman amerikai nagykövet szerdára sajtótájékoztatót hívott össze. Egyes feltételezések szerint akár szankciókat is bejelenthet, bár hivatalosan semmilyen témát nem jelölt meg az eseményt szervező nagykövetség.
A lap diplomáciai forrásai szerint hiába rendszeresek az egyeztetések a magyar és az amerikai kormány emberei között, az Egyesült Államok egyre rosszabbul viseli, ahogy a magyar kormány kezeli az ukrajnai háborút. Problémásnak tartják:
- Hogy a magyar kormány azért blokkolta sokáig a finn, és azért blokkolja még mindig a svéd NATO-csatlakozást, hogy pénzt csikarjon ki az EU-tól, és a két ügy összekapcsolását elfogadhatatlannak tartják.
- Hogy a magyar kormány egyetlenként az EU-ban alig tett valamit, hogy függetlenedjen az orosz energiától, sőt inkább a függés fenntartása érdekében igyekszik blokkolni vagy felvizezni az uniós szankciókat. Hogy a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le.
- Hogy orosz diplomaták sokasága mozoghat itt szabadon, többek között a kémbanknak csúfolt IIB budapesti központja miatt, és a bank egyetlen EU-tag részvényese a magyar állam maradt.
- És nem utolsó sorban, hogy a kormány és a sajtója orosz propagandát terjeszt a háborúról.
Egy forrás szerint már márciusban keringtek pletykák a nyugati szövetségesek között arról, hogy valamifajta szankció érhet kormányzati vagy a kormányhoz közel álló személyeket. Egyes pletykák szerint ezt készíthették elő Pressman nagykövet márciusi találkozói, amikor külpolitikai kérdésekben befolyásos szenátorokkal tárgyalt személyesen, demokratákkal és republikánusokkal is. A Népszavának azt mondta, hogy utóbbiak szerint is
aggályos, hogy az Orbán-kormány a háború ellenére sem távolodott el Oroszországtól, néhány republikánus vezető álláspontja pedig a saját kormányánál is keményebb a magyar vezetéssel szemben.
Egyes feltételezések szerint már Pressman és Antony Blinken külügyminiszter szintén márciusi találkozója alkalmával is felmerülhettek a szankciók, amelyekre számos lehetősége van az amerikai kormányzatnak. Többek között a Magnickij-törvény, amit a közelmúltban például bolgár politikusok és állami vállalatok vezetői ellen vetett ki az amerikai kormány, mindannyiukat azzal vádolva, hogy orosz energetikai cégektől fogadtak el kenőpénzt.
A vádak szerint a Magyarországon is aktív Roszatom és Gazprom leányvállalatai fizethették le őket.
A Magnickij-törvény alapján szankcionált személyeket (és családtagjaikat) nemcsak kitiltják az Egyesül Államokból, de az ottani vagyonukat is befagyasztják, továbbá megtiltják az amerikai cégeknek, hogy bármilyen üzletet kössenek velük.
