Az elmúlt 10 év legsúlyosabb titkosszolgálati botrányaként ír az Economist az amerikai katonai tervek szivárogtatásáról, a lap szerint nem csupán a hadszíntéren várhatóak súlyos következmények, hanem a politikai hatás is hatalmas lesz.
A kiszivárgott adatokból ugyanis az is kiderül, hogy az amerikai kémek a szövetségesekről is gyűjtöttek adatokat,
a tengerentúli hírszerzés ukrán tábornokokon kívül magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket is megfigyelt, de még a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség több tisztségviselőjét is.
Az Economist szerint sejteni lehet azt is, hogy miként zajlanak a megfigyelések, valamint az információszerzés. Az egyik dokumentumot például olyan jelzéssel látták el, ami arra utal, hogy a tartalom kényes forrásból származik. Akár úgy, hogy telefonra telepítettek poloskát, akár úgy, hogy más módon rögzítettek beszélgetéseket. Mint írják, ilyen módon a célpontok ki tudják deríteni, hogyan szerzi Amerika az információkat.
Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújátt illetően, az oroszok valószínűsíthető, hogy több ellenlépést is tesznek, így várhatóan változtatnak a kommunikációs módszereiken. Nagyobb bajban vannak az ukránok, mert várhatóan heteken belül újabb offenzíva indul ellenük, csakhogy most már az oroszok is tudhatják, milyen állapotban vannak az ukrán dandárok, milyen fegyverzettel rendelkeznek, mennyi rakétát lőnek ki naponta. A kiszivárgott iratokból ugyanis kiderült, hogy az ostromlott Bahmutnál mennyire kritikus az ukrán erők helyzete, meg az is, hogy Bahmut védői áldozatukkal lehetővé tették, hogy az ukrán hadsereg 12 teljesen felszerelt dandárt állíthasson fel az elmúlt fél évben, melyből 9 dandárt (36-45 ezer katonát) teljes egészében a NATO képzett ki és szerelt fel. Ezeket a dandárokat az ukrán hadsereg ezidáig visszatartotta a frontról, mert ezekkel tervezi végrehajtani tavaszi hadjáratát.
A lap megjegyzi, arra is fel kell készülni az ügy nyomán, hogy Washington a jövőben vonakodik megosztani partnereivel a bizalmas értesüléseket.
