95 országban engedélyezi a Pfizer a koronavírus elleni gyógyszere gyártását

  • narancs.hu
  • 2021. november 16.

Külpol

Így az emberiség 53 százaléka férhet majd közvetlenül a Paxlovidhoz.

Az amerikai Pfizer cég megállapodást kötött arról, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett, szájon át szedhető gyógyszerének gyártását engedélyezi a világ 95 országában, és így az emberiség 53 százaléka férhet majd közvetlenül a pirulához.

A vállalat közleménye szerint a Paxlovid pirula gyártási licencét átadja az ENSZ által támogatott, genfi központú gyógyszerszabadalmi alapnak, a Medicines Patent Poolnak (MPP), amely azután továbbítja az engedélyezést gyógyszergyáraknak. A szerződés ugyanakkor kizár egyes népes, a koronavírus-járványt súlyosan megszenvedő országokat – például Brazíliát – abból, hogy saját lakosságuknak gyárthassák a Paxlovidot, a gyógyszert kizárólag exportra termelhetik.

Az MPP egyik vezetője, Esteban Burrone jelentősnek értékelte a szerződést, amely több mint 4 milliárd ember számára teheti elérhetővé a gyógyszert. Kiemelte a gyorsaság fontosságát, nevezetesen, hogy a Paxlovid általános gyógyászati alkalmazását ugyan még nem engedélyezték sehol, ám hónapokon belül meg tudják kezdeni termelését gyógyszergyárak. Hozzátette azonban, hogy a szerződés a Pfizerrel nem lesz mindenkinek az ínyére, mert ugyan nagyon fontos, hogy hozzáférést biztosítson az MPP a gyógyszerhez, de közben védenie kell a Pfizer üzleti érdekeit is.

Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet nem üdvözölte a szerződést, mi több, "lelketlennek" minősítette azt, hogy nem az egész világra szóló az engedélyezés, megemlítve Kínát, Argentínát és Thaiföldet mint a gyártási engedélyből kizártakat.

A Pfizer november elején tudatta, hogy befejezte a SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni, szájon át szedhető gyógyszerének klinikai tesztelését, miután a vizsgálatok alapján a Paxlovid 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés vagy az elhalálozás kockázatát a koronavírus-fertőzéstől azoknál, akiknél fennáll a betegség súlyos lefolyásának kockázata.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.