A francia rendőrök nem használhatnak többé sérülést okozó könnygázgránátot

  • narancs.hu
  • 2020. január 26.

Külpol

Legalábbis tömegoszlatásokhoz semmiképp.

Christophe Castaner francia belügyminiszter bejelentette, hogy a rendőri erők nem használják többet tömegoszlatáshoz azt a típusú könnygázgránátot, amely újra és újra súlyos sérüléseket okoz a tüntetőknek.

A kormányellenes sárgamellényesek 2018. november 17. óta tüntetnek rendszeresen hétvégénként Emmanuel Macron államfő lemondását követelve, és rendszeresen kifogásolják az állítólagos rendőri túlkapásokat, illetve azt, hogy a rendőri erők súlyos sérüléseket okozó gumilövedéket és oszlató gránátokat vetnek be ellenük. Az állítólagos rendőri erőszakról készült felvételeket az országos televíziók is bemutatták.

A francia kormány, amely sokáig visszautasította, hogy rendőri túlkapások történtek volna, az elmúlt napokban hangnemet váltott, "példás magatartásra", valamint az erőnek az "arányos és visszafogott" használatára kérte a rendőrséget.

"Megtörtént jó néhány hónappal ezelőtt, hogy a rendőrök kénytelenek voltak gránátokat használni egy fenyegető helyzetben, és a tüntetők, akik szándékosan kézbe vették a gránátokat, súlyosan megsérültek" – mondta a belügyminiszter a France3 közszolgálati televízióban. "Ezért úgy vélem, hogy ki kell vonni a GLI-F4 típusú könnygázgránátokat a rendőri használatból" – tette hozzá.

Ebben a típusú, 17,8 centiméter hosszú és 5,6 centiméter átmérőjű, alig 190 grammos gránátban robbanóanyag is található, amely erős hanghatást vált ki, és a könnygáznak löketet ad. Rendőrségi magyarázatok szerint a hármas hatás célja az, hogy egy csoport által megtámadott és bekerített ember, gyorsan ki tudjon szabadulni a helyzetből. A gránát a robbanóanyag miatt veszélyes, 26 gramm TNT-t tartalmaz.

Egy belső rendőrségi jelentés szerint, amelyet rendszeresen idéznek jogvédő szervezetek, Franciaország az egyetlen európai ország, amely továbbra is használja a robbanóanyagot a rendfenntartásokhoz.

Az Emberi Jogok Ligája nevű szervezet keresetét – amely a robbanógránátok és a gumilövedékek rendőrségi használatának betiltását kezdeményezte – 2019 júliusában az Államtanács visszautasította. Azóta viszont Emmanuel Macron államfő utasította a belügyminisztériumot, hogy a lehető leggyorsabban módosítsa a rendfenntartó erők tevékenységének ellenőrzését.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.