A hír, amit nem akarsz elhinni: Trumpot is jelölték a Nobel-békedíjra

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. február 1.

Külpol

Halálosan komoly.

Donald Trump amerikai elnököt is jelölték az idei Nobel-békedíjra – erősítette meg a hírt csütörtökön Henrik Urdal, az oslói Békekutató Intézet igazgatója a norvég Nettavisen című honlapnak.

Trump immár harmadszor jelölt, mivel 2016 óta folyamatosan felterjesztik. Az indoklás idén is ugyanaz, nevezetesen, hogy Trump alapelve: „erővel a békéért”.

A jelölő személye nem ismert. Nobel-békedíjra bárkit lehet jelölni, de azok köre, akik jelölhetnek, korlátozott. Ide tartoznak a kormánytagok, egyetemi professzorok, békekutatók és a korábbi Nobel-békedíjasok. A jelölési határidő január 31-e, ám az idei lista még nem végleges, mert az öttagú Nobel-bizottság február végéig jelölhet.

Na, vajon lesz-e neki Nobel-békedíja?

Na, vajon lesz neki Nobel-békedíja?

Fotó: MTI/EPA

A bizottság egyébként azt ajánlja mindenkinek, hogy ne hozza nyilvánosságra jelöltje nevét. Ez az ajánlás azonban nem kötelező hatályú, sok név megjelenik a sajtóban.

Idén kiszivárgott az is, hogy a Novaja Gazeta című független orosz újságot is felterjesztették a kitüntetésre, elismeréséül annak, hogy bíráló hangot üt meg az orosz kormányról.

A Nobel-békedíjat 1901-ben ítélték oda először. A győztest általában októberben hirdetik ki.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.