A magyar kormány Putyin és a kazah elnök mellé állt

  • narancs.hu
  • 2022. január 10.

Külpol

Orbán szolidaritásáról biztosította Tokajevet, Szijjártó pedig elismételte a kazah és az orosz elnök értelmezését.

Szijjártó Péter a magyarok Kazahsztánból való evakuálása kapcsán saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma beszélt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel, akit szolidaritásáról és részvétéről biztosított a halálos áldozatok miatt. A magyar külügyminiszter – aki 2020 áprilisában díszprofesszori címet kapott a legjelentősebb kazahsztáni egyetemen – közölte, hogy hazánk stratégiai partnere a zavargásokkal szembenéző ország, ezért aggodalommal figyelik az eseményeket.

Szijjártó így fogalmazott az eseményekkel kapcsolatban:

„Kazahsztánban megpróbálták megdönteni az alkotmányos rendet, és egy jól koordinált akció keretében támadták meg magát a kazah államot.”

Vagyis gyakorlatilag elismételte a kazah és az orosz elnök értelmezését a történtekről, akik szerint az akciókat általuk meg nem nevezett, egyetlen központból koordinálták. Tokajev azt állította, hogy az országban helyreállt a rend, de a terroristák utáni hajsza még folytatódik. „Spontán tüntetések álcája alatt zavargások hulláma tört ki. Világossá vált, hogy a fő cél az alkotmányos rend aláásása és a hatalom átvétele volt. Államcsínykísérletről beszélünk” – mondta a kazah elnök.

Ahogy azt lapunk is megírta, Vlagyimir Putyin is hasonlóképpen látja a helyzetet. Szerinte a kazah államiság veszélybe került, amelyet nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet „kihasználták belső és külső destruktív erők”. Putyin szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie, és a közép-ázsiai országban ugyanolyan eszközöket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején, beleértve az erőteljes tájékoztatási támogatást.

A magyar külügyminiszter Facebook-videójában megnyugtatott mindenkit, hogy kedden videókonferenciát tartanak a Türk Tanács külügyminiszterei, amelyen ő maga is részt vesz a szervezetben megfigyelői státusszal rendelkező Magyarország képviseletében.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.