A magyarok 59 százaléka támogatja a szankciókat

  • narancs.hu
  • 2023. július 10.

Külpol

Az emberek az unióban bíznak, a magyar kormányban már kevésbé. 

A magyarok 43 százalékának pozitív a képe az Európai Unióról (EU), míg 17 százaléknak negatív és 40 százaléknak semleges a hétfőn kiadott Eurobarometer, amit a Telex szemlézett. 

 

Az EU-ban a magyar válaszadók 54 százaléka bízott, ami négy százalékos javulás és az uniós átlag felett van. 41 százalék bizalmatlan, ami három százalékkal kisebb, mint fél éve. Ugyanez az arány a magyar kormánynál szinte teljesen fordított, 41-56 százalék, az Országgyűlés megítélése pedig még ennél is rosszabb (38-59 százalék).

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal 59 százalék ért egyet, miközben alig fele ennyien, 37 százaléknyian ellenzik.

Tízből hatan támogatják a pénzügyi segítséget, nyolcan az ukrán menekülteket és még ennél is többen a humanitárius segítséget.

Az ukrán tagjelöltség mellett viszont csak kicsi a relatív többség előnye (49-45 százalék), a fegyverszállításoknál pedig már az ellenzők kerülnek túlsúlyba (44 százalék mellette, 54 ellene). Az uniós átlag mindenhol ukránbarátabb, különösen az utolsó két kérdésnél nagy a különbség. Óriási többség, 83 százalék áll ki amellett, hogy az EU a lehető leggyorsabban csökkentse a függését az orosz energiától. Ez szinte teljesen megfelel az uniós átlagnak, írja a Telex. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.