A Nemzetközi Bíróság tárgyalja, Németország megsértette-e az ENSZ népirtásról szóló egyezményét izraeli fegyverszállítás miatt

  • MTI/narancs.hu
  • 2024. április 8.

Külpol

Nicaragua még március 1-jén nyújtott be keresetet a Nemzetközi Bíróságon Németország ellen.

Nicaragua arra kérte az ENSZ legfelsőbb bíróságát, hogy állítsa le a német fegyvereladásokat Izraelnek, ugyanis ezzel Németország megsértette az ENSZ népirtásról szóló egyezményét. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) hétfőn meghallgatást tartott a Nicaragua és Németország közötti, az Izraelnek nyújtott katonai segélyek és az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége (UNWRA) finanszírozásának megszüntetése miatt folyó perben.

Nicaragua még március 1-jén nyújtott be keresetet a Nemzetközi Bíróságon Németország ellen, mert kifogásolta, hogy Berlin pénzügyi és katonai segélyt nyújt Izraelnek, miközben forrásokat von meg a palesztinokat támogató ügynökségtől.

A meghallgatáson Nicaragua arra kérte a hágai székhelyű testületet, hogy kötelezze Berlint az Izraelbe irányuló fegyverexport leállítására, és vonja vissza az UNRWA finanszírozásának leállítására vonatkozó döntését, arra hivatkozva, hogy a Gázai övezetben fennáll a népirtás komoly veszélye.

Németország Izrael egyik legnagyobb fegyverszállítója, a gazdasági minisztérium adatai szerint 2023-ban 326,5 millió euró értékben adott el katonai felszereléseket és fegyvereket Izraelnek. Ez a 30 százaléka a felszereléseiknek - írja a BBC.

A közép-amerikai országot képviselő nagykövet, Carlos Jose Argüello Gomez a törvényszék előtti beszédében felhívta a figyelmet, hogy Németország megsértette a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948-as ENSZ-egyezményt azzal, hogy továbbra is fegyvereket szállít Izraelnek.

„Egészen biztos, hogy Németország tisztában volt és van azzal, hogy a Gázai övezetben komolyan fennáll a népirtás elkövetésének veszélye” - hangsúlyozta Argüello Gomez. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-egyezmény értelmében az azt aláíró államoknak, így Németországnak is kötelessége megakadályozni a népirtást.

Wolfgang Büchner német kormányszóvivő korábban azt nyilatkozta: Berlin szerint az ügy megalapozatlan. A német felet kedden hallgatja meg a törvényszék.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.