Nekik sem kell a szomszédba jönniük sötétségért: a román szocdemek népszavazáson döntenék el, hogy kik alkothatnak családot

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 3.

Külpol

Az eredmény bekerülne az alkotmányba.

A kormányon lévő szociáldemokraták abban bíznak, hogy ősszel népszavazáson dőlhet el, hogy módosítani tudják-e az alkotmányban foglalt családfogalom definícióját, ami reményeik szerint csak férfi és nő házasságára korlátozódna, ezzel zárnák ki az azonos neműek házasságának esetleges későbbi legalizálását – írja a 444.hu.

A román politika azóta gondolkodik a népszavazásban, amióta egy szervezet tavaly hárommillió aláírást gyűjtött azért, hogy az alkotmányban írják át: a család csak férfi és nő házasságát jelentheti.

A fogalom szigorítása egyébként nemcsak az azonos neműeket zárná ki a család fogalmából, hanem a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, és a nem házasságban együtt élő párokat is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.