A svéd külügyminiszter aláírta Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét

  • narancs.hu
  • 2022. május 17.

Külpol

A finn parlament is kedden szavaz a csatlakozási kérelem benyújtásáról.

Ann Linde svéd külügyminiszter aláírta kedden Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, amivel formálisan is véget vetnek a skandináv ország több, mint 200 év óta tartó katonai semlegességének.

Úgy érezzük, a lehető legjobb döntést hoztuk meg Svédország számára

- mondta Linde az aláírási ceremónia alatt. Az aláírt kérelmet továbbítják Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a svéd kormány úgy döntött: benyújtják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez. A nap folyamán parlamenti vitát tartottak, amelyen csaknem az összes párt támogatta a svéd NATO-tagságot.

A Svédországban kormányzó Szociáldemokrata Párt egy nappal korábban, múlt vasárnap nyilvánította ki, hogy támogatja a skandináv ország NATO-csatlakozását. Akkor Ann Linde Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: a párt történelmi döntést hozott, amelyet az indokolt, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében romlott a biztonsági helyzet Svédországban és egész Európában.

A finn parlament várhatóan kedden szavaz a csatlakozási kérelem benyújtásáról. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő vasárnap megerősítette, hogy Finnország be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A lépést a törvényhozásnak még jóvá kell hagynia, azonban szinte biztosra vehető, hogy meglesz ehhez a parlamenti többség támogatása.

Finnország is ugyanarra hivatkozva változtatta meg álláspontját a NATO-tagsággal kapcsolatban, mint Svédország. Sanna Marin május 11-én Tokióban arról beszélt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nemcsak az európai, hanem a globális biztonsági környezetet is megváltoztatta, és ennek tükrében úgy látja, Finnország NATO-csatlakozása megerősítené a nemzetközi közösséget, és a közös értékek melletti kiállás jelképe lenne.

A NATO-tagállamok többsége támogatja a két skandináv ország mielőbbi felvételét, de Törökország fenntartásai megnehezíthetik a folyamatot. Ankara azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy támogatja a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és nem hajlandó kiadni Törökországnak olyan embereket, akiket azzal vádolnak, hogy a szervezethez tartoznak.

Sauli Niinisto finn államfő eközben megérkezett kedden Stockholmba, ahol a nap folyamán felszólal a svéd parlamentben, és tanácskozik Magdalena Andersson miniszterelnökkel. A Twitteren a finn elnök azt írta: "kiváló az időzítés, közös ügyünk egy erős és stabil északi régió kialakítása".

Címlapképünkön Magdalena Andersson.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.