A török parlament új törvényt fogadott el a közösségi oldalak szorosabb ellenőrzéséről

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 29.

Külpol

A törvény az online cenzúra sötét korszakának kezdetét jelzi.

A török parlament szerdán elfogadott egy új törvényt, amelynek célja, hogy a kormány széleskörű ellenőrzése alá vonja a Twitterhez és a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat.

A törvény szerint azoknak a közösségi oldalaknak, amelyekre naponta több mint egymillió törökországi felhasználó látogat el, török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban. Ennek elmulasztása pénzbírsággal, illetve az oldal sávszélességének csökkentésével jár. A jogszabály azt is előírja, hogy a közösségi oldalaknak törökországi szervereken kell tárolniuk török felhasználóik adatait. Emellett bírósági döntés birtokában 24 órát ad az oldal üzemeltetőjének a jogsértő tartalmak eltávolítására.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint a törvény az online cenzúra sötét korszakának kezdetét jelzi. Aktivisták felszólították az információtechnológiai óriásvállalatokat, hogy utasítsák vissza a jogszabályt.

Törökországban gyakran előfordul, hogy bűnügyi eljárás alá vonják azokat, akik bírálják a kormányt valamelyik közösségi médiában. A hatóságok számos pert indítottak már az elnök megsértése vagy terrorista propaganda terjesztése címén, és alaposan ellenőrzik a Twittert és a Facebookot az ilyen tartalmak kiszűrése érdekében.

Recep Tayyip Erdogan államfő július elején azzal fenyegetőzött, hogy megszigoríttatja a közösségimédia-használatot, miután sértő megjegyzéseket fűztek az unokája megszületését bejelentő Twitter-üzenetéhez. Erdogan szerint ezek a felületek a romlottság, a hazugság, a becsületsértés, a karaktergyilkosságok és személyes jogok elleni támadások helyszínei.

Törökországban honlapok tízezreit blokkolták már. A Wikipédiához való hozzáférést januárban tették ismét lehetővé, csaknem háromévi tilalom után.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.