A világ elítéli a gázai erőszakot, Trumpot kivéve
Palesztin tüntetés a Gázai övezetben
Gáza, 2018. április 28. Palesztin tüntető égő autógumik mellett az izraeli-gázai határon, Gáza városától keletre 2018. április 27-én. A Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista szervezet április eleji felhívására a palesztinok hat héten át tiltakoznak az izraeli blokád ellen, azt követelve, hogy visszatérhessenek földjeikre és otthonaikba, ahonnan a zsidó állam 1948-ban történt megalapításakor elűzték őket. A tüntetések kezdete óta a gázai határkerítésnél lezajlott erőszakos tüntetésekben 46 palesztin vesztette életét, és legalább hatezren megsebesültek, miközben izraeli részről nem érkezett hír áldozatokról.

A világ elítéli a gázai erőszakot, Trumpot kivéve

  • MTI
  • 2018. május 15.

Külpol

A Gázai jelentések szerint 59-re emelkedett a palesztin övezet és Izrael határán hétfőn lezajlott összecsapások halálos áldozatainak száma. Meghalt egy nyolchónapos palesztin csecsemő, mert könnygázt lélegzett be az előző napi összecsapások idején. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a csecsemő miért került ennyire közel az összecsapásokhoz.

A palesztin halálos áldozatok mellett 2771 palesztin tüntető sebesült meg, közülük 1373-an éles lőszerrel leadott lövésektől, állítja a Gázai övezet egészségügyi minisztériuma.
Egyiptom orvosokat és hét mentőautót küldött a Gázai övezettel közös határára, hogy az egyiptomi el-Arís város kórházaiban segítsenek a sebesült palesztin tüntetők ellátásában – közölte Ahmed Radi egészségügyi miniszter. Az al-Vatan című hírportál jelentése szerint ugyanakkor az egyiptomi mentők készen állnak arra, hogy a Gázai övezeten belül is részt vegyenek a mentésben.
A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az Egyesült Államok nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése miatt hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta.

Törökország úgy döntött, hogy konzultációra hazarendeli washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután Recep Tayyip Erdogan elnök népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatban ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot, sajnálatát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt, és megerősítette az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezését ellenző álláspontját.

A brit külügyminisztérium sokkolónak nevezte a Gázai övezetben zajló erőszakcselekményeket, és a két szemben álló felet visszafogottságra szólította fel. A londoni külügyi nyilatkozat hangsúlyozta, hogy „az erőszaknak ez a mértéke romboló hatással van a béke-erőfeszítésekre“. „Világosan leszögeztük, hogy Nagy-Britannia támogatja a palesztinok tüntetéshez való jogát, de ezeknek a tiltakozásoknak békéseknek kell lenniük". London ugyanakkor rendkívüli aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az izraeli katonák nagy arányban használnak éles lőszert a tüntetőkkel szemben.

A washingtoni Fehér Ház ezzel szemben a történtekért kizárólag a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász mozgalomra hárította a felelősséget, támogatásáról biztosítva ezzel Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, aki az ország határainak védelmében alkalmazott önvédelemnek minősítette az izraeli hadsereg fellépését.
Ausztrália is a Hamászt okolja. Malcolm Turnbull kormányfő azt mondta: „A Hamász konfrontatív, folyton provokálni akarja az izraeli biztonsági erőket. A határhoz terelik az embereket, olyan helyzetbe hozzák őket, amelyben valószínű, hogy lőni fognak rájuk“ – mondta.

Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok hétfőn az ENSZ-ben megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács független vizsgálatot rendeljen el a Gázai övezeti fejlemények ügyében. Egyértelműen Izrael pártját fogva, Washington egy hét alatt már másodszor távolodott el európai szövetségeseitől, miután múlt hét kedden bejelentette, hogy Párizs, Berlin és London ellenkezése dacára kilép az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásból.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.