Erős beszéd: a volt lengyel miniszterelnök keményen beolvasott Orbánnak

  • narancs.hu
  • 2018. november 8.

Külpol

„Aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, az nem kereszténydemokrata.”

Egy órával Orbán Viktor után szólalt fel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EPP Helsinkiben tartott kongresszusán, és hát beszédében minden elhangzott, ami szembemegy Orbán politikájával.

false

 

Fotó: MTI/AP/Markku Ulander

Az Eurologus szerint a volt lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy

  • olyan politikusok kaptak erőre a migrációs vitának köszönhetően, akik a saját érdekeiknek megfelelően használták ki az erről szóló politikai vitát,
  • szerinte a pártcsaládban senkinek nincs joga, hogy megtagadja a liberális demokráciát és az értékeit.

Ha valaki megtagadja a jogállam elvét, az nem kereszténydemokrata. Aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki eltűri a homofóbiát, az antiszemitizmust, az nem kereszténydemokrata. Aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, az nem kereszténydemokrata. Aki konfliktust szít a világban és az Európai Unióban, az nem kereszténydemokrata. Aki Putyint támogatja, és Ukrajnát támadja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, az nem kereszténydemokrata. Aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az autokratizmus keleti modelljére, az nem kereszténydemokrata – mondta Tusk, aki szerint fontos nyerni, de figyelni kell arra, hogy az értékeket közben megőrizzük.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.