A CEU-n tartott előadást David B. Cornstein amerikai nagykövet, ahol természetesen megkerülhetetlen téma volt a Soros György alapította egyetem jövője.
A nagykövet többször is elmondta, hogy legfontosabb feladatának azt tartja, hogy elérje: a CEU maradhasson Budapesten. A CEU mellett elkötelezett az amerikai kormány és a szenátus is: Cornstein elmondása szerint legalább 25 szenátorral beszélt Washingtonban, mielőtt Budapestre indult volna, és az első kérdése mindenkinek az volt: mi lesz a CEU-val?
| ||
Ennek megfelelően nagykövetként első útja rögtön a CEU-ra vezetett, „hogy megmutassam, a CEU-ügy nem csak az amerikai elnöknek, de az amerikai embereknek is nagyon fontos”. Az egyetem sorsáról még folynak a tárgyalások a kormány és az egyetem között. Cornstein elmondta, hogy a nagykövetség közvetítésével hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és az egyetem képviselői.
Ezen a találkozón azonban Orbán Viktor nem lesz jelen, csak valaki „nagyon magas beosztású személy a miniszterelnökségről”.
Ebből már sejteni lehetett, hogy problémák lehetnek a háttérben, és erre utalt Cornstein több megjegyzése is. Míg pár héttel a Narancsnak amerikai diplomáciai források arról beszéltek, hogy Orbán Viktor már döntött és a magyar kormány napokon belül aláírhatja a CEU további működését biztosító megállapodást, addig a nagykövet szerdán már úgy fogalmazott, hogy „óvatosan optimista” az egyetem jövőjével kapcsolatban.
| ||
Azt is elmondta, hogy nagykövetsége első száz napjában messze a CEU-val foglalkozott a legtöbbet, ám a kezdeti jó hangulat és kapcsolata a magyar kormánnyal némiképp megváltozott. Pedig Orbán Viktornak semmi oka nem lenne arra, hogy ne legyen jóban az Egyesült Államokkal. Cornstein hosszan ecsetelte, hogy míg az Obama-adminisztráció szóba sem állt a magyar kormánnyal, a Trump-féle amerikai vezetés kifejezetten támogatja a magyar kormányt.
„Ha továbbra is fenn akarják tartani ezt a jó kapcsolatot, akkor ez nagyon rossz út”, fogalmazott a nagykövet. Cornstein arról is beszámolt, hogy mikor az Ovális irodában járt, ő kérte meg Trump elnököt, hogy gratuláljon telefonon Orbán Viktornak az áprilisi választási győzelemhez. A hívás másnap meg is történt – amit a kormányzati sajtó nagy büszkén közhírré is tett. A Trump-adminisztráció már sokat tett a magyar kormányért,
„most pedig itt az ideje, hogy a magyar kormány visszaadjon valamit mindazért, amit eddig kapott”
mondta a nagykövet. Azt is elmondta, hogy akár az utolsó pillanatban is aláírhatják a megállapodást a CEU-val, de nagyon reméli, hogy erre azért hamarabb sor kerül.
Cornstein júniusban érkezett Budapestre, és azóta többször is elmondta, hogy négy alapvető célja van Budapesten. Az egyik, hogy felújítsák a magyarországi légibázisok kifutópályáit, erre az amerikai kormány ad is 55 millió dollárt. A másik egy Románia felől érkező olajvezeték létesítése az orosz energiafüggőség csökkentésére. A harmadik Ukrajnával való viszony rendezése, és Ukrajna NATO-csatlakozásának magyar támogatása.
Az első kettőről alakulásáról nincsenek hírek, Magyarország viszonya Ukrajnával pedig talán soha nem volt olyan rossz, mint most. A kisebbségeket hátrányosan érintő ukrán nyelvtörvény apropóján kirobbant diplomáciai konfliktus már odáig fajult, hogy mindkét ország kiutasított a területéről konzulátusi dolgozókat, a magyar külügy bekérette az ukrán nagykövetet és a magyar kormány rendre blokkolja, hogy meginduljon Ukrajna közeledése a NATO, illetve az EU felé.
Cornstein negyedik, és hangsúlyozottan legfontosabb célja természetesen a CEU helyzetének rendezése. Azt, hogy CEU ügye mennyire fontos Amerikának az is jelzi, hogy szeptemberben már 22 képviselő és szenátor írt levelet a nagykövetnek. Ebben arra hívták fel a figyelmét, hogy annak ellenére, hogy a CEU már minden olyan feltételt teljesített, melyet kormány működésének feltételéül előírt, a magyar kormány továbbra sem írta alá a New York állammal kötendő megállapodást az egyetem működéséről. Ez pedig tarthatatlan helyzetet eredményezett az egyetem számára.
Múlt héten Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztos is azt nyilatkozta: mélyen érdekelt abban, hogy a CEU Budapesten maradjon, és reméli, hogy az intézmény együtt tud működni a kormánnyal.
Maga a nagykövet szeptember közepén tárgyalt a CEU jövőjéről Orbán Viktorral. Ahogy fentebb már írtuk, erről a megbeszélésről olyan információk szivárogtak ki, melyek szerint Orbán beleegyezett abba, hogy a CEU maradhasson Budapesten. Azóta azonban nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. Még úgy sem, hogy Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője a CEU-val való megállapodás aláírását várta volna Orbántól, mint engedményt: azaz ha az egyetem maradhat, akkor a Néppárt nem szavazta volna meg a Sargentini-jelentést. A magyar miniszterelnök azonban nem hajlott a kompromisszumra.
Tovább rontja a CEU esélyeit, hogy Donald Trump a minap arról írt a Twitteren, hogy az általa legfelsőbb bírónak jelölt Brett Kavanaugh elleni tüntetések mögött valójában Soros és mások állnak: ők fizetnek embereknek azért is, hogy bizonyos szenátorokat rossz színben tüntessenek fel. (Kavanaugh jelölése ellen valójában azért kezdődtek tüntetések, mert három nő is azt nyilatkozta, hogy a bíró fiatalkorában molesztálta őket.)
| ||
Míg a Fideszben ezt akár úgy is értelmezhetik, hogy Trump kirohanása CEU-ra is vonatkozik, a nagykövet ezzel ellentétes véleményen van. Maga Cornstein ezzel kapcsolatban ugyanis azt mondta, hogy a CEU ügyét el kell különíteni Soros György megítélésétől. Mert igaz ugyan, hogy Soros nélkül nem lenne CEU, de a magyar származású milliárdos semmilyen módon nem szól bele az egyetem működésébe. A nagykövet szerint
Trump sem gondolja, hogy Soros politikai tevékenységének köze lenne a CEU-hoz: az amerikai elnök vonatkozó megjegyzése tehát egyáltalán nem jelenti azt, hogy elengedte volna az egyetem ügyét.
Szintén nem túl biztató jel a CEU jövőjével kapcsolatban, hogy az egyetem rektora, Michael Ignatieff pénteken körlevelet küldött az egyetem polgárainak. Ebben arról írt, hogy a CEU megkezdte az engedélyek beszerzését a Bécsbe költözéshez, ehhez pedig az anyagi erőforrások is rendelkezésre állnak.
A CEU-megállapodást december 31-ig kellene aláírni, hogy az egyetem 2019 szeptemberében is új évfolyamot indíthasson Budapesten. Ugyanakkor már október 17-én lesz egy néppárti csúcs, ahol felvetődhet a Fidesz pártcsaládból való kizárása. November 8-án tisztújító kongresszust tart az Európai Néppárt, ahol szintén téma lesz a magyar kormánypárt.
November 6-án pedig amerikai időközi kongresszusi választások lesznek, ami megmutathatja mennyire gyengültek meg a republikánusok Trump megválasztása óta. A Fideszben mindezeket az eseményeket szorosan figyelemmel követik, és ha úgy hozza érdekük – azaz Orbán végül mégis úgy dönt – bármikor aláírhatják a megállapodást a CEU-val, és akár egy napon belül rendeződhet az egyetem sorsa.
