Az orosz fiatalok 41 százaléka kivándorolna az országból. Putyin szóvivője szerint ez az arány nem annyira magas

  • narancs.hu
  • 2019. február 4.

Külpol

Elvégre minden csak nézőpont kérdése.

Az orosz összlakosság körében mindössze 17 százalék azoknak az aránya, akik szívesen kivándorolnának, de 18-tól 24 éves korig terjedően ez az érték eléri a 41 százalékot – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából, melyet az MTI szemlézett.

A 25 és 39 év közötti rétegnél 24, 40 és 54 év között 13, de az 55 esztendősnél idősebb korosztály képviselői közül már csak 5 százalék keresné külhonban a boldogulást. Amíg a moszkvaiak között 21, addig a falusi és vidéki lakosok között 11 százalékos a hajlandóság a szülőföld elhagyására.

A 18 és 24 év közötti megkérdezettek között 4 százalék negatívan, 51 százalék semlegesen, 45 százalék pedig pozitívan viszonyul az emigránsokhoz. Ugyanez az arány az 55 év felettieknél 23, 55 és 19 százalék.

Vlagyimir Putyin egy hokkimeccsen

Vlagyimir Putyin egy hokimeccsen

Fotó: MTI/EPA/Pool/Kreml/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a fiatalok kivándorlási hajlandóságát firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ez egy nem annyira magas, meglehetősen absztrakt természetű mutató”. Szerinte közvélemény-kutatások egyes adatait nem szabad az adott témában feltett kérdések összességétől elszakítva értelmezni. Azt mondta, hogy a felmérés szerint az oroszok többsége nem kívánja elhagyni hazáját, ilyen módon pedig „minden viszonylagos”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.