Az orosz külügyminiszter kétségbe vonta Ukrajna szuverenitáshoz való jogát

  • narancs.hu
  • 2022. február 22.

Külpol

Mert szerinte Ukrajna nem képviseli a területén élő valamennyi népet.

A szuverenitáshoz való jog csak azokat az államokat illeti meg, amelyek a területükön élő valamennyi népet képviselik, Ukrajna pedig 2014 óta nem tartozik ezek közé – nyilatkozta a Rosszija 24 televíziós csatornának Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminiszter szerint az Ukrajna délkeleti részének rendezéséről szóló minszki megállapodásokat az ukrán vezetés rögtön aláírásukat követően lábbal tiporta. Kifejtette, hogy közvetlenül a minszki megállapodások aláírása után az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko a kijevi parlamentben elmondott beszédében kifogásokat kezdett gyártani ahelyett, hogy megvédte volna ezt a kulcsfontosságú dokumentumot, amely megállította a háborút és megnyitotta az utat a békés rendezés, Ukrajna területi integritásának megőrzése előtt.

Hozzátette, az akkori ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin azt kezdte bizonygatni, hogy ezek a megállapodások semmit sem érnek, csak egy darab papír, Ukrajna nem vállalt semmilyen kötelezettséget. "Általában féltek, féltek megvédeni az álláspontjukat, megvédeni a konszenzust, amely Minszkben született Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország elnökeinek részvételével".

Lavrov szerint az európaiak és az amerikaik addig meg nem állnak, nem nyugszanak, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére.

Mindemellett arról is szólt, hogy Moszkvának kétségei vannak az Európai Unió közvetítői képességével kapcsolatban a konfliktusmegoldás terén. "Az EU képtelensége arra, hogy saját megoldásokat keressen, nagyon-nagyon sokatmondó. Ez egyébként nemcsak a belső ukrán válságra vonatkozik, ahol az EU a garanciáival kudarcot vallott, de az EU külpolitikájának más területeire is" – hangoztatta.

Korábban az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova hasonló szellemben beszélt arról, hogy Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.