Azért az durva, hogy valakit azért zaklatnak, mert túlélt egy nukleáris katasztrófát

  • narancs.hu
  • 2017. március 11.

Külpol

Egyszerűen „hulladékként” kezelik a fukusimai gyerekeket.

Pénteken volt pontosan hat éve, hogy Japán északkeleti részét hatalmas földrengés rázta meg, városokat öntött el a szökőár, és Fukusimánál bekövetkezett a nukleáris katasztrófa: 18 ezer ember vesztette életét, több mint 1 millió épület vált lakhatatlanná, legalább 100 ezer túlélőnek el kellett hagynia az otthonát. Sokaknak a még mindig szennyezett területtől távol sem rendeződött az életük, a gyerekeket sok esetben diszkriminálják azért, mert a tragédia részesei voltak.

A nukleáris zaklatás szinte fogalommá vált Japánban; a gyerekek pont olyan diszkriminációval néznek szembe, mint a második világháború atombombáinak túlélői. A kormány megpróbálja kezelni a helyzetet, de még csak most kezdik felismerni a problémát.

„Hulladékként kezeltek”

Az adatok szerint a túlélők kétharmadát érték már különböző támadások csupán azért, mert megúsztak egy nukleáris katasztrófát. Egy kisfiút évekig zaklattak, miután nyolcévesen a családja elmenekült a környékről Japán második legnagyobb városába, Yokohamába. A társai ütötték és rugdosták, különböző gúnyneveket aggattak rá. Később az is kiderült, hogy követelték tőle azt a pénzt, amit a kormány a katasztrófa áldozatainak adott, mert a zaklatói szerint nem érdemelte meg. Végül a most 14 éves gyerek másfél millió jent adott zaklatóinak, hogy végre abbahagyják a támadásokat. „Sokszor meg akartam halni, hulladékként kezeltek” – mondta a gyerek.

Az iskolák és a tantestületek próbálkozásai is hamar kudarcba fulladnak. Ezek az esetek sokban emlékeztetnek az 1945-ben bekövetkezett bombázások áldozatainak a tapasztalataira. Hirosima és Nagaszaki városát extrém sugárzás érte az atombomba miatt, a lakosokat pedig diszkriminálták a munkahelyükön. A magánéletükben is számos gond adódott, például nehezen tudtak házasodni, mivel az emberek féltek, hogy a gyerekeik valamilyen fogyatékossággal jönnek majd világra.

Manapság is hasonló reakciókkal szembesülnek a fukusimai atomkatasztrófa miatt kényszerből elmenekült emberek. „Ezek a fiatalok nehezebben tudnak majd házasodni, mivel mindenki megkérdőjelezi a nemzőképességüket – mondta egy Iwakiból származó nő. – Azt hiszem, ez a szorongás a lányomat egész életében kísérni fogja.”

Mutáns vaddisznók az utcákon

A katasztrófa területéhez közeli városokban, ahová lassan visszatelepítik az embereket, másfajta gondokkal is számolni kell: az elnéptelenedett településeket bevették az agresszív vaddisznók. Az állatok az utcákon kóborolnak, élelem után kutatnak, több esetben emberekre is támadtak. A Fukusimától csak néhány kilométerre fekvő Namie városában vadászok tizedelik a disznókat, de még így sem akar sok egykori lakó visszaköltözni: a 21 ezres város hajdani lakosságának a fele úgy döntött, hogy nem tér haza a sugárveszély miatt.

Independent

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.