Azért az durva, hogy valakit azért zaklatnak, mert túlélt egy nukleáris katasztrófát

  • narancs.hu
  • 2017. március 11.

Külpol

Egyszerűen „hulladékként” kezelik a fukusimai gyerekeket.

Pénteken volt pontosan hat éve, hogy Japán északkeleti részét hatalmas földrengés rázta meg, városokat öntött el a szökőár, és Fukusimánál bekövetkezett a nukleáris katasztrófa: 18 ezer ember vesztette életét, több mint 1 millió épület vált lakhatatlanná, legalább 100 ezer túlélőnek el kellett hagynia az otthonát. Sokaknak a még mindig szennyezett területtől távol sem rendeződött az életük, a gyerekeket sok esetben diszkriminálják azért, mert a tragédia részesei voltak.

A nukleáris zaklatás szinte fogalommá vált Japánban; a gyerekek pont olyan diszkriminációval néznek szembe, mint a második világháború atombombáinak túlélői. A kormány megpróbálja kezelni a helyzetet, de még csak most kezdik felismerni a problémát.

„Hulladékként kezeltek”

Az adatok szerint a túlélők kétharmadát érték már különböző támadások csupán azért, mert megúsztak egy nukleáris katasztrófát. Egy kisfiút évekig zaklattak, miután nyolcévesen a családja elmenekült a környékről Japán második legnagyobb városába, Yokohamába. A társai ütötték és rugdosták, különböző gúnyneveket aggattak rá. Később az is kiderült, hogy követelték tőle azt a pénzt, amit a kormány a katasztrófa áldozatainak adott, mert a zaklatói szerint nem érdemelte meg. Végül a most 14 éves gyerek másfél millió jent adott zaklatóinak, hogy végre abbahagyják a támadásokat. „Sokszor meg akartam halni, hulladékként kezeltek” – mondta a gyerek.

Az iskolák és a tantestületek próbálkozásai is hamar kudarcba fulladnak. Ezek az esetek sokban emlékeztetnek az 1945-ben bekövetkezett bombázások áldozatainak a tapasztalataira. Hirosima és Nagaszaki városát extrém sugárzás érte az atombomba miatt, a lakosokat pedig diszkriminálták a munkahelyükön. A magánéletükben is számos gond adódott, például nehezen tudtak házasodni, mivel az emberek féltek, hogy a gyerekeik valamilyen fogyatékossággal jönnek majd világra.

Manapság is hasonló reakciókkal szembesülnek a fukusimai atomkatasztrófa miatt kényszerből elmenekült emberek. „Ezek a fiatalok nehezebben tudnak majd házasodni, mivel mindenki megkérdőjelezi a nemzőképességüket – mondta egy Iwakiból származó nő. – Azt hiszem, ez a szorongás a lányomat egész életében kísérni fogja.”

Mutáns vaddisznók az utcákon

A katasztrófa területéhez közeli városokban, ahová lassan visszatelepítik az embereket, másfajta gondokkal is számolni kell: az elnéptelenedett településeket bevették az agresszív vaddisznók. Az állatok az utcákon kóborolnak, élelem után kutatnak, több esetben emberekre is támadtak. A Fukusimától csak néhány kilométerre fekvő Namie városában vadászok tizedelik a disznókat, de még így sem akar sok egykori lakó visszaköltözni: a 21 ezres város hajdani lakosságának a fele úgy döntött, hogy nem tér haza a sugárveszély miatt.

Independent

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.