Azért az durva, hogy valakit azért zaklatnak, mert túlélt egy nukleáris katasztrófát

  • narancs.hu
  • 2017. március 11.

Külpol

Egyszerűen „hulladékként” kezelik a fukusimai gyerekeket.

Pénteken volt pontosan hat éve, hogy Japán északkeleti részét hatalmas földrengés rázta meg, városokat öntött el a szökőár, és Fukusimánál bekövetkezett a nukleáris katasztrófa: 18 ezer ember vesztette életét, több mint 1 millió épület vált lakhatatlanná, legalább 100 ezer túlélőnek el kellett hagynia az otthonát. Sokaknak a még mindig szennyezett területtől távol sem rendeződött az életük, a gyerekeket sok esetben diszkriminálják azért, mert a tragédia részesei voltak.

A nukleáris zaklatás szinte fogalommá vált Japánban; a gyerekek pont olyan diszkriminációval néznek szembe, mint a második világháború atombombáinak túlélői. A kormány megpróbálja kezelni a helyzetet, de még csak most kezdik felismerni a problémát.

„Hulladékként kezeltek”

Az adatok szerint a túlélők kétharmadát érték már különböző támadások csupán azért, mert megúsztak egy nukleáris katasztrófát. Egy kisfiút évekig zaklattak, miután nyolcévesen a családja elmenekült a környékről Japán második legnagyobb városába, Yokohamába. A társai ütötték és rugdosták, különböző gúnyneveket aggattak rá. Később az is kiderült, hogy követelték tőle azt a pénzt, amit a kormány a katasztrófa áldozatainak adott, mert a zaklatói szerint nem érdemelte meg. Végül a most 14 éves gyerek másfél millió jent adott zaklatóinak, hogy végre abbahagyják a támadásokat. „Sokszor meg akartam halni, hulladékként kezeltek” – mondta a gyerek.

Az iskolák és a tantestületek próbálkozásai is hamar kudarcba fulladnak. Ezek az esetek sokban emlékeztetnek az 1945-ben bekövetkezett bombázások áldozatainak a tapasztalataira. Hirosima és Nagaszaki városát extrém sugárzás érte az atombomba miatt, a lakosokat pedig diszkriminálták a munkahelyükön. A magánéletükben is számos gond adódott, például nehezen tudtak házasodni, mivel az emberek féltek, hogy a gyerekeik valamilyen fogyatékossággal jönnek majd világra.

Manapság is hasonló reakciókkal szembesülnek a fukusimai atomkatasztrófa miatt kényszerből elmenekült emberek. „Ezek a fiatalok nehezebben tudnak majd házasodni, mivel mindenki megkérdőjelezi a nemzőképességüket – mondta egy Iwakiból származó nő. – Azt hiszem, ez a szorongás a lányomat egész életében kísérni fogja.”

Mutáns vaddisznók az utcákon

A katasztrófa területéhez közeli városokban, ahová lassan visszatelepítik az embereket, másfajta gondokkal is számolni kell: az elnéptelenedett településeket bevették az agresszív vaddisznók. Az állatok az utcákon kóborolnak, élelem után kutatnak, több esetben emberekre is támadtak. A Fukusimától csak néhány kilométerre fekvő Namie városában vadászok tizedelik a disznókat, de még így sem akar sok egykori lakó visszaköltözni: a 21 ezres város hajdani lakosságának a fele úgy döntött, hogy nem tér haza a sugárveszély miatt.

Independent

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.