Azért az durva, hogy valakit azért zaklatnak, mert túlélt egy nukleáris katasztrófát

  • narancs.hu
  • 2017. március 11.

Külpol

Egyszerűen „hulladékként” kezelik a fukusimai gyerekeket.

Pénteken volt pontosan hat éve, hogy Japán északkeleti részét hatalmas földrengés rázta meg, városokat öntött el a szökőár, és Fukusimánál bekövetkezett a nukleáris katasztrófa: 18 ezer ember vesztette életét, több mint 1 millió épület vált lakhatatlanná, legalább 100 ezer túlélőnek el kellett hagynia az otthonát. Sokaknak a még mindig szennyezett területtől távol sem rendeződött az életük, a gyerekeket sok esetben diszkriminálják azért, mert a tragédia részesei voltak.

A nukleáris zaklatás szinte fogalommá vált Japánban; a gyerekek pont olyan diszkriminációval néznek szembe, mint a második világháború atombombáinak túlélői. A kormány megpróbálja kezelni a helyzetet, de még csak most kezdik felismerni a problémát.

„Hulladékként kezeltek”

Az adatok szerint a túlélők kétharmadát érték már különböző támadások csupán azért, mert megúsztak egy nukleáris katasztrófát. Egy kisfiút évekig zaklattak, miután nyolcévesen a családja elmenekült a környékről Japán második legnagyobb városába, Yokohamába. A társai ütötték és rugdosták, különböző gúnyneveket aggattak rá. Később az is kiderült, hogy követelték tőle azt a pénzt, amit a kormány a katasztrófa áldozatainak adott, mert a zaklatói szerint nem érdemelte meg. Végül a most 14 éves gyerek másfél millió jent adott zaklatóinak, hogy végre abbahagyják a támadásokat. „Sokszor meg akartam halni, hulladékként kezeltek” – mondta a gyerek.

Az iskolák és a tantestületek próbálkozásai is hamar kudarcba fulladnak. Ezek az esetek sokban emlékeztetnek az 1945-ben bekövetkezett bombázások áldozatainak a tapasztalataira. Hirosima és Nagaszaki városát extrém sugárzás érte az atombomba miatt, a lakosokat pedig diszkriminálták a munkahelyükön. A magánéletükben is számos gond adódott, például nehezen tudtak házasodni, mivel az emberek féltek, hogy a gyerekeik valamilyen fogyatékossággal jönnek majd világra.

Manapság is hasonló reakciókkal szembesülnek a fukusimai atomkatasztrófa miatt kényszerből elmenekült emberek. „Ezek a fiatalok nehezebben tudnak majd házasodni, mivel mindenki megkérdőjelezi a nemzőképességüket – mondta egy Iwakiból származó nő. – Azt hiszem, ez a szorongás a lányomat egész életében kísérni fogja.”

Mutáns vaddisznók az utcákon

A katasztrófa területéhez közeli városokban, ahová lassan visszatelepítik az embereket, másfajta gondokkal is számolni kell: az elnéptelenedett településeket bevették az agresszív vaddisznók. Az állatok az utcákon kóborolnak, élelem után kutatnak, több esetben emberekre is támadtak. A Fukusimától csak néhány kilométerre fekvő Namie városában vadászok tizedelik a disznókat, de még így sem akar sok egykori lakó visszaköltözni: a 21 ezres város hajdani lakosságának a fele úgy döntött, hogy nem tér haza a sugárveszély miatt.

Independent

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

„A hallgatással élteted”

Marika néven létrehozott egy alternatív köztársasági elnököt, akinek sikerült a lehetetlen: fideszes propagandistaként is képes volt szerethetővé válni. Nemcsak Marika titkáról, de arról is kérdezősködtünk, hogy miért olyan nehéz Magyar Pétert parodizálni, s mi hiányzik Sulyok Tamásból. Szó esett továbbá politikai ősélményről, hazaszeretetről és a véleményüket nem vállalókról is.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”