Beiktatták az új osztrák kancellárt

Külpol

Alexander Schallenberg veszi át a korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült Sebastian Kurz helyét.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő hétfőn ünnepélyesen beiktatta hivatalába az új kancellárt, Alexander Schallenberget, és egyúttal az új külügyminiszter is letette a hivatali esküt.

Schallenberg eddig külügyminiszter volt, ezt a pozíciót hétfőtől Michael Linhart, az eddigi párizsi nagykövet tölti be.

A hivatalos ceremónia keretében Van der Bellen először - saját kérésére -felmentette Sebastian Kurz előző kancellárt, majd - miután külügyminiszteri tisztségéből felmentette, beiktatta utódját, Alexander Schallenberget. Ezután az államfő eddigi tisztségéből felmentette, majd beiktatta az új külügyminisztert, Linhartot. A jelenlévők előtt mindketten letették a hivatali esküt.

Az új osztrák kancellár beiktatása

 
Az új osztrák kancellár beiktatása
 
Bécs, 2021. október 11. Alexander Schallenberg új osztrák kancellár (b) kezet fog Alexander Van der Bellen osztrák államfővel, miután átvette kinevezési okmányát a bécsi Hofburgban tartott beiktatási ünnepségen 2021. október 11-én, két nappal Sebastian Kurz osztrák kancellár lemondása után. 
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Az államfő méltatta az új kancellárt, elmondta, csúcsdiplomataként, volt külügyminiszterként és meggyőződéses európaiként a legjobb előfeltételekkel rendelkezik a tisztség betöltésére. Majd Linhartot illette elismerő szavakkal, és kitért "régi személyes ismeretségükre" is. Hangsúlyozta, most nem csak a munka következetes folytatása, hanem az állampolgárok bizalmának visszaszerzése is fontos feladat lesz. Hozzátette, a koalíciós partner Zöld Párttal folytatott, új bizalmi alapokra épülő együttműködésnek az ország stabilitását és a kormányzati munka gördülékeny folytatását kell jelentenie.

Schallenberget az Osztrák Néppárt (ÖVP) azután jelölte a tisztségre, hogy Sebastian Kurz kancellár bejelentette lemondását a szombat esti kabinetülést követően. Kurz azért mondott le, mert a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt napok óta vizsgálódott a közvetlen környezetében, és a koalíciós partner Zöld Párt emiatt kihátrált Kurz mögül, az összeomlás szélére sodorva a kormányt.

Az új kancellár, Alexander Schallenberg diplomatacsaládból származik, külföldön is elismert politikus, akinek kormányzati gyakorlata is van. Az első Kurz-kormány bukása után, 2019 júniusától Brigitte Bierlein szakértői kormányában külügyminiszterként és később kancelláriaminiszterként is dolgozott. A második Kurz-kormány 2020 januárjában megerősítette külügyminiszteri hivatalában, ő volt az egyetlen, aki az előző szakértői kormány tagjai közül hivatalában maradt.

A frissen beiktatott külügyminiszter, Michael Linhart hosszú évek óta külügyi vonalon dolgozott: egyebek között diplomataként, Wolfgang Schüssel egykori néppárti kancellár külügyi tanácsadójaként, a külügyminisztérium főtitkáraként és legutóbb párizsi nagykövetként teljesített szolgálatot.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.