Merkel ismét kiállt az önálló palesztin állam létrehozása mellett

Külpol

Jeruzsálemben tartott beszédet a leköszönő német kancellár.

Búcsúlátogatásának utolsó, második napján Angela Merkel leköszönő német kancellár felszólalt az iráni nukleáris fegyverekkel szemben, és a palesztinok jövendő állama mellett az Izraeli Nemzetbiztonsági Kutatóintézetben (INSS).

Angela Merkel német kancellár hétfői, a hazaindulása előtti utolsó találkozóján kifejtette, hogy Európának világosabban kell meghatároznia saját biztonsági érdekeit az Egyesült Államok Afganisztánból történt kivonulása után, s hangsúlyozta az Európai Unió és Izrael közös biztonsági érdekeit.

„Amerika már nem feltétel nélkül kész a vezető szerep vállalására a világon mindenütt”

– mondta Merkel a jeruzsálemi tudományos műhely képviselőivel folytatott megbeszélésén.

 Merkel szerint jelenleg kritikus szakaszba értek az atomprogramja visszaszorítása érdekében Iránnal folytatott tárgyalások, és feltétlenül meg kell akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket fejleszthessen. A  német kancellár szerint ez a cél közös, de eltérnek a vélemények az ahhoz vezető útról. 

Az Iránnal 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku érvényét vesztette, mert Donald Trump volt amerikai elnök Izrael támogatásával ezt 2018-ban egyoldalúan felmondta. A Biden-kormány az izraeli ellenkezés dacára megpróbálja újjáéleszteni a megállapodást.

Izrael azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyvereket próbál kifejleszteni, noha ezt Teherán cáfolja. Izrael szerint a 2015-ben megkötött nemzetközi egyezmény nem nyújtott elég garanciát ennek hosszú távú megakadályozására. Jeruzsálem emellett rendre felhívja a figyelmet Irán növekvő katonai jelenlétére Szíriában és Libanonban.

Az atomalku felmondása óta Irán fokozta nukleáris tevékenységét, s növelte az urándúsítást, amelynek segítségével atomfegyvereket lehet előállítani. Merkel szerint a Teheránnal egyezkedő világhatalmak közötti viták gyengítették pozíciójukat a megbeszéléseken.

 „Irán tisztában van ezzel, és ezért igen súlyos helyzettel kell szembenéznünk”  – mondta a német kancellár, és  felszólította a legfontosabb tárgyalófeleket, köztük Oroszországot és Kínát, hogy keményebben lépjenek fel Iránnal szemben.

Merkel az izraeli agytrösztben elhangzott beszédében üdvözölte a tavalyi  normalizálási megállapodásokat Izrael és négy arab ország között, de szerinte az Ábrahám-egyezmények nem szüntették meg a palesztinokkal kötendő békemegállapodás szükségességét.

   Merkel sajnálatát fejezte ki, amiért az önálló palesztin állam létrehozása egyre inkább lekerül a napirendről,

és arra kérte Izraelt, hogy ne tévessze szem elől a palesztinok jogait, noha a Ciszjordániában létrehozott izraeli települések miatt ez egyre nehezebbé válik.

Izrael új miniszterelnöke, Naftali Bennett ellenzi az önálló  palesztin állam létrehozását az 1967-ben Jordániától, illetve Egyiptomtól elfoglalt területeken, és kizárta a béketárgyalások lehetőségét a palesztinokkal, viszont nyitott a palesztinok életkörülményeinek javítására a feszültség csökkentése érdekében. Merkel üdvözölte, de elégtelennek vélte Bennett e szándékát.     Az INSS vezetője, Manuel Trajtenberg professzor méltatta Angela Merkelt Izrael támogatásáért, s arra kérte, hogy hivatali idejének lejártát követően is "segítsen nekünk segíteni önmagunkon".

 Naftali Bennett vasárnap megbeszéléseket folytatott Merkellel, majd Izrael "igaz barátjaként" üdvözölte őt a kormánnyal tartott közös ülésén. Programja során a német kancellár számos izraeli vezetővel találkozott, és ellátogatott a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumba.  

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.