Bekérették Varsóban az orosz nagykövetet Putyin kijelentései miatt

  • narancs.hu
  • 2019. december 28.

Külpol

„Oroszország csökkenteni próbálja a Szovjetunió felelősségét az európai béke lerombolásáért”.

Sürgősséggel bekérették pénteken a lengyel külügyminisztériumba az orosz nagykövetet azon kijelentések miatt, amelyeket az utóbbi napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke tett a második világháborúról.

A találkozó során a lengyel fél „határozott tiltakozását” fejezte ki azon „rágalmak miatt, amelyeket a történelmi témákban az utóbbi napok folyamán az Oroszországi Föderáció legfelsőbb kormányzati képviselői többször megfogalmaztak” – közölte a PAP lengyel hírügynökséggel Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes.

A diplomata a többi között arra utalt, hogy Putyin a múlt héten ismételten bírálta az Európai Parlamentnek a második világháború kitöréséről szóló szeptemberi nyilatkozatát, amely a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán felelőssé tette a háború kirobbantásáért. Ennek kapcsán az orosz elnök kétségbe vonta az 1939 augusztusában kötött szovjet-német Molotov-Ribbentrop-paktum szerepét a második világháború kirobbantásában. A paktum értelmében a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én megtámadta Lengyelországot.

Putyin stíröl

Putyin stíröl

MTI/EPA/Szputnyik

Putyin a múlt héten, majd kedden ismét pontatlanul idézett egy Lengyelországban évek óta ismert 1938-as lengyel diplomáciai jelentést, és azt állította, hogy Józef Lipski második világháború előtti németországi lengyel nagykövet támogatta Hitler terveit a lengyelországi zsidók kitelepítésére Afrikába. Az orosz elnök „gazembernek” és „antiszemita disznónak” nevezte Lipskit. Vologyin ebben a vonatkozásban később kijelentette: Lengyelországnak bocsánatot kellene kérnie, amiért együttműködött a hitleri Németországgal.

A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Putyin és Vologyin kijelentései „kirívóan sértik az Oroszországi Föderáció nemzetközi kötelezettségvállalásait, és gúnyt űznek a sztálini totalitarizmus áldozatainak millióiból is”. Ezek a „történelemhamisítási próbálkozások” bizonyítják, hogy változatlanul szükség van „nemcsak a náci, hanem a szovjet totalitarizmus” nemzetközi elítélésére is – tette hozzá.

Moszkva továbbra is tagadja, hogy 1939 szeptemberében a Szovjetunió megtámadta Lengyelországot „ állapítja meg a lengyel külügyi tárca, amely szerint a legutóbbi kijelentésekkel Oroszország „csökkenteni próbálja a Szovjetunió felelősségét az európai béke lerombolásáért”.

A varsói közleményben aláhúzzák: 1939-1941-ben a Szovjetunió a hitleri Németország szövetségese volt, Lengyelország viszont 1939 szeptemberében fegyveresen próbált ellenállni „a Szovjetunió által támogatott német hadseregnek”. A második világháborús német agressziónak csaknem 6 millió lengyel állampolgár, ezen belül 3 millió zsidó esett áldozatul – emelte ki a lengyel külügyi nyilatkozat.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.