Biden és Putyin elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában

De még korántsem biztos, hogy meg is valósul, több feltétele is van.

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában – közölte a francia államfő. Emmanuel Macron hivatala közleményében tudatta, hogy mindkét vezetőnek felvetette egy csúcstalálkozó megtartását "Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról".

A Fehér Ház azt közölte, hogy Biden "elvben" elfogadta a találkozót, de csak arra az esetre, "ha nem lesz invázió" orosz részről Ukrajna ellen. "Mindig készen állunk a diplomáciára" – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára.

"Készen állunk arra is, hogy gyors és súlyos következményekkel járó intézkedéseket szabjunk ki Oroszországra, ha a háborút választja" a diplomácia helyett – tette hozzá.

A Kremlből és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalából kommentárt kérő üzenetekre egyelőre hétfőn kora reggelig nem válaszoltak – írja a Reuters hírügynökség.

A tervezett csúcstalálkozót Macron, Biden, Putyin, Zelenszkij és Boris Johnson brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetések sorozatát követően jelentették be, de számos részlete még nem világos. Macron hivatala és a Fehér Ház közölte, hogy a csúcstalálkozó tartalmát Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február 24-re tervezett találkozóján dolgozzák majd ki.

Az olajárak csökkentek, az ázsiai részvénypiacok mérsékelték veszteségeiket, a Wall Street határidős ügyletei pedig emelkedtek, ahogy felcsillant a remény a diplomáciai megoldásra – állapította meg a Reuters.

Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete Twitter-oldalán szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy a csúcstalálkozó létrejön-e. Hozzátette ugyanakkor, ha Biden és Putyin mégis találkozna, meg kellene hívniuk Zelenszkijt is.

Az orosz erők tavaly év vége óta gyülekeznek Ukrajna határai mentén, ami a nyugati országok szerint egy bármikor elindítható invázió előjátéka. Erre hivatkozva az Egyesült Államok és vezetésével a NATO is megerősítette, illetve megerősíti kelet-európai erőit. Oroszország tagadja, hogy bármilyen inváziós szándéka lenne, de a feszültség tovább nőt azt követően, hogy a minszki védelmi minisztérium bejelentette: Oroszország meghosszabbítja az eredetileg vasárnap véget érő fehéroroszországi hadgyakorlatokat.

A műholdas felvételeket készítő, amerikai székhelyű Maxar vállalat több új orosz katonai egység telepítéséről számolt be erdőkben, gazdaságokban és ipari területeken, amelyek mindössze mintegy 15 kilométerre vannak az ukrán határtól. Blinken vasárnap azt mondta, hogy az Ukrajnával északon határos Fehéroroszországban tartott gyakorlatok meghosszabbítása miatt még jobban aggódik egy esetleges orosz támadás miatt.

Csütörtök óta felerősödtek a szórványos lövöldözések Kelet-Ukrajnában is, az ukrán kormányerőket és az oroszbarát szakadárokat elválasztó vonalon. Az összecsapások hétfőn is folytatódtak, a szakadárok által ellenőrzött Donyeck város központjában robbanás hallatszott. A szeparatisták hétfőn közölték, hogy két civil meghalt a kijevi kormányerők ágyúzásában – jelentette az orosz RIA hírügynökség.

A nyugati országok szankciókat készítenek elő, amelyek szerintük széles körűek lennének az orosz vállalatok és magánszemélyek ellen egy esetleges invázió esetén. Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek azt mondta, hogy az ilyen intézkedések közé tartozhat az orosz vállalkozások dollárhoz és fonthoz való hozzáférésének korlátozása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ARD német műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországot "elvileg kizárnák a nemzetközi pénzügyi piacokról", és elvágnák a főbb európai exportcikkektől. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint itt az ideje, hogy a Nyugat legalább részben végrehajtsa az általa előkészített szankciókat. A Biden-kormányzat ezt elutasította, mondván, hogy elrettentő hatásuk elveszne, ha túl hamar alkalmaznák őket.

(MTI)