Több mint 20 millió szavazásra jogosult választópolgár adhatja le voksát, hogy megválasszon 227 parlamenti képviselőt, 110-zel többet, mint ahány tagja eddig volt a törvényhozásnak.
A Maduro elleni tiltakozási hullám nyomán saját magát 2019-ben ideiglenes államfőnek kinyilvánító Juan Guaidó ellenzéki vezető arra szólította fel az embereket, hogy ne menjenek el szavazni. Az Európai Unió nem volt hajlandó választási megfigyelőket küldeni Venezuelába, és az Egyesült Államok, illetve az Amerikai Államok Szervezete is bírálatát fejezte ki amiatt, hogy a választási folyamatból hiányoznak a demokratikus garanciák.
Guaidót az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbéli ország elismerte államfőként mindaddig, amíg szabad választásokat nem tartanak. Maduro ennek ellenére meg tudta őrizni hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásának köszönhetően.
Maduro azt ígérte, lemond, ha az ellenzék nyerné a választást. Elemzők szerint ez is azt mutatja, hogy az államfő teljesen biztos a győzelmében.
Kisebb, mérsékelt ellenzéki pártok részt vesznek a választáson.
Venezuelában a parlament az egyetlen olyan testület, amelyet az ellenzék ellenőriz. Vele párhuzamosan működött az alkotmányozó gyűlés, amelyet Maduro hozott létre 2017-ben, és kizárólag az ő hívei vesznek benne részt azzal a céllal, hogy az ellenzéki tömegtüntetések hatására kidolgozzák az alaptörvény módosítását. Maduro ígérete szerint az alkotmányozó gyűlést a parlamenti választások után feloszlatják. (MTI)
