Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.
Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője stábjával együtt egy hete érkezett Brüsszelből Londonba, és a két delegáció azóta szinte folyamatosan tárgyalt. Barnier és a brit kormány küldöttségvezetője, David Frost azonban péntek este közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint egyheti intenzív tárgyalássorozat után sem jöttek létre a megállapodás feltételei.
Barnier és Frost szerint ennek oka az, hogy változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának a kérdésében. Ennek alapján a két küldöttségvezető megállapodott a tárgyalások szüneteltetésében, hogy tájékoztathassák feletteseiket a kialakult helyzetről. A közös közlemény szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombat délután személyesen tekinti át a tárgyalások állását. A Downing Street jelzése szerint Johnson és von der Leyen valószínűleg telefonon vagy videókapcsolaton egyeztet majd.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem sokkal Barnier és Frost péntek esti közös közleménye előtt kijelentette: Johnson elkötelezetten törekszik a további kemény munkára a megállapodás elérése végett, de a brit kormány nem tud belemenni egy olyan egyezségbe, amely nem teszi lehetővé, hogy visszavegye az ellenőrzést az általa sarkalatos fontosságúnak tartott területeken.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
London és az EU között azonban hosszú ideje komoly nézetkülönbségek vannak főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében, és a két küldöttségvezető péntek esti közös közleménye szerint ezeket a mostani londoni tárgyalási fordulón sem sikerült áthidalni.
Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül kijelentve: annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére. E több mint másfél hónapja lejárt határidő óta is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben felváltva, illetve egy alkalommal videókapcsolaton, mivel az EU-delegáció egyik tagjának koronavírustesztje pozitív lett, és Michel Barnier emiatt egy hetet elkülönítésben töltött.
A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt. A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a mostani londoni tárgyalási forduló elé időzített éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az európai kontinentális autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.
