Öt politikai pártnak lehet parlamenti képviselete Romániában a következő négy évben a vasárnapi választásokat követően – közölte a Digi 24 hírtelevízió hétfő hajnalban a voksok több mint 87 százalékának összesítésére alapozva.
A választásokat a részeredmények szerint a jelenlegi parlamentben is legnagyobb frakcióval rendelkező, de tavaly óta ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 30 százalék körüli eredménnyel, vagyis az exit poll által előre vetített másfél százalékpontnál meggyőzőbb, öt százalékpontos előnnyel.
Második helyen a Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt végzett, mely az eddig megszámolt voksok valamivel kevesebb mint 25,4 százalékát kapta.
A harmadik helyen a rendszerkritikus USR-PLUS szövetség végzett, amely a részeredmények alapján 14 százalékot összesített.
A választások legnagyobb meglepetéseként egy tavaly alakult ultranacionalista párt, a koronavírus-járvány idején vírustagadó összeesküvés-elméleteket terjesztő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bejutott a parlamentbe, 8,7 százalékos eredménnyel.
Rajtuk kívül a 6,5 százalékon álló Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) lesz biztosan parlamenti képviselete.
Az exit poll becslésnek ellentmondva a részeredmények szerint sem 4,2 százalékos eredményre taksált Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párt, sem a 4,6 százalékon álló Traian Basescu volt államfő által alapított konzervatív Népi Mozgalom Pártját (PMP) nem lépi át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Mindeközben Victor Ponta bejelentette, hogy visszavonul a politikától. „Itt az ideje, hogy a családommal, az igaz barátaimmal töltsek több időt és új kihívások elé nézzek” – fogalmazott a volt miniszterelnök a Facebook oldalán közzétett bejegyzésben.
Ponta 2012 és 2015 között volt román miniszterelnök, akkor még a Szociáldemokrata Párt színeiben. 2015-ben korrupció miatt vádat emeltek ellene – ő volt az első román miniszterelnök, akit a hivatali ideje alatt állítottak bíróság elé. De nem emiatt, hanem a Colectiv nevű bukaresti szórakozóhelyen kitört tűzvész utáni tüntetésekre hivatkozva mondott le. A politikától akkor egyszer már visszavonult. Ám 2017-ben visszatért rövid időre kormányfőtitkárként, de az a kormány gyorsan megbukott. Ezt követően egy évre rá alapította meg a Pro Romaniát.
Az öt párton kívül – amelynek mind a képviselőházban, mind a szenátusban lesznek törvényhozói – 17 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttatott egy-egy képviselőt a kétkamarás parlament alsóházába.
Romániában csaknem 5,8 millióan szavaztak, ami a belföldi névjegyzékben szereplők kevesebb mint 32 százalékát teszi ki. Külföldön, ahol kétnapos volt a szavazás 265 ezren voksoltak.
(MTI, Transindex)
