Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton azt mondta az AP hírügynökség szerint, hogy Moszkva figyelmeztette az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit: az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat katonai célpontoknak tekintik.
Rjabkov hozzátette:
A fegyverek gyűjtése és szállítása nem csak veszélyes lépés, hanem olyan akció, amely a fegyverszállító konvojokat legitim célpontokká teszi.
A külügyminiszter-helyettes elítélte a Moszkva elleni amerikai szankciókat, mint példátlan kísérletet arra, hogy súlyos csapást mérjenek az orosz gazdaság különböző ágazataira, de megjegyezte, hogy Moszkva megfontoltan fog cselekedni, hogy ne ártson magának.
Rjabkov kijelentette: Oroszországnak nem áll szándékában kiutasítani a nyugati médiát és vállalkozásokat anövekvő feszültség közepette, hozzátéve, hogy "nem fogjuk eszkalálni a helyzetet".
Macron és Scholz feszólította Putyint
Azonnali tűzszünetre és a konfliktus diplomáciai megoldására szólította fel Vlagyimir Putyint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az orosz elnökkel szombaton folytatott 75 perces telefonbeszélgetésben - írja az MTI.
A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint Putyin részletesen tájékoztatta partnereit az orosz és ukrán illetékesek között az elmúlt napokban lezajlott tárgyalásokról.
Putyin számos tényre hivatkozva arról tájékoztatta hivatali kollégáit, hogy az ukrán fegyveres erők szerinte durván megsértik a nemzetközi humanitárius jogot.
Nyomatékosan kérte Macront és Scholzot: vessék latba befolyásukat az ukrán hatóságoknál, hogy hagyják abba az ilyen bűncselekményeket.
A három vezető megállapodott arról, hogy folytatják a kapcsolattartást az ukrajnai háború ügyében. A közlemény szerint a hármas beszélgetés előtt a német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt telefonon.
Tűz alatt a humanitárius folyosók
Az ukrán hatóságok szerint állandó orosz ágyúzás nehezíti az ostromlott ukrajnai városokból, Mariupolból, Szumjból és a főváros Kijev körüli településekről a civilek evakuálására tett újabb kísérleteket. Az ENSZ szerint Mariupolban különösen kétségbeejtő a helyzet a két hete tartó bombázások után, a lakosok alig jutnak élelmiszerhez, vízhez és áramhoz - írja a Telex.
A kimenekítő akciókra úgy kerülne sor, hogy közben Kijev környékén állandóak a harcok. A BBC tudósítója Irpinyben van, és azt mondta a lap szerint: nehéz megállapítani, hogy a humanitárius tűzszünet érvényben van-e, mert folyamatosan hallani robbanásokat és lövéseket az ukrán oldal felől is.
A térségben folytatódtak a harcok, és folyamatosak a légitámadások. Szerhij Orlov mariupoli alpolgármester azt mondta, hogy egy segélyszállítmányokat hozó konvoj már elindult Zaporizzsjából a városba azokkal a buszokkal, amikkel aztán az embereket menekítenék ki, de nem lehet tudni, hogy sikerül-e átjutniuk Mariupolba.
„Ez már a hetedik kísérlet. Az előző hat alkalommal nem sikerült. A konvojokat nem engedték át, bombázták őket, az utat aláaknázták, a városban is ágyúval lőttek rájuk”
– tette hozzá.
Közeleg Kijev ostroma, Zelenszkij kitart
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra biztatta az ukránokat az AP szerint, hogy folytassák a harcot.
Lehetetlen megmondani, hány napra lesz még szükségük ahhoz, hogy felszabadítsák a földjüket, de azt kijelenthetem, hogy meg fogjuk tenni
- mondta az Ukrán elnök. Arról is beszélt, hogy az orosz invázió kezdete óta mintegy 1300 ukrán katona halt meg a harcokban.
Szombati sajtótájékoztatóján Zelenszkij azt is fejtegette, hogy Oroszországnak szőnyegbombáznia kellene Kijevet, és meg kellene ölnie a lakosokat ahhoz, hogy elfoglalja az ukrán fővárost. Hozzátette: „Ha ez a céljuk, jöjjenek csak!”
Szerinte ha az oroszok szőnyegbombázást hajtanak végre, azzal eltörlik a föld színéről az egész régió történelmét, a Kijevi Rusz történelmét és Európa történelmét, de csak ekkor tudnak bevonulni Kijevbe.
Negyvenkét gyermek halt meg
Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint a háború kezdete óta legalább 579 civil halt meg Ukrajnában, és több mint 1000-en megsebesültek.
A háború áldozatai között eddig 42 gyermek volt, 54 pedig megsebesült.
A hivatal szerint a legtöbb civil áldozatot a nagy hatóterületű robbanófegyverek használata okozta, mint például a nehéztüzérségi lövések és rakétacsapások.
ENSZ-tisztviselők elmondták, hogy szerintük a tényleges áldozatok száma jóval magasabb az eddig regisztráltnál, mivel az információk beérkezése késik, és sok jelentést még meg kell erősíteni.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
