Cihanouszkaja szerint túl nagy ára lenne az újabb fehérorosz tüntetéseknek

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 9.

Külpol

Továbbra is mobilizálni kell a társadalmat, de anélkül, hogy az emberek az utcára vonulnának.

Egy évvel az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni tömegtüntetések kezdete után Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető kizárta az újabb megmozdulások lehetőségét, arra hivatkozva, hogy azok túl nagy árat követelnének.

Cihanouszkaja hangsúlyozta, a tiltakozók évekre rács mögé kerülhetnének. Az ellenzéki politikus szerint továbbra is mobilizálni kell a társadalmat, de anélkül, hogy az embereknek az utcára kellene vonulniuk.

"Az emberek biztonságának kell az első helyen állnia" – húzta alá Cihanouszkaja, aki emigrációban él Litvániában. A megmozdulások "éppen elég áldozatot és összetört életet" követeltek – tette hozzá.

Az ellenzéki vezető rámutatott: nem ért véget a tiltakozás, az utcai tüntetések a mozgalomnak csak egy "szeletét" jelentik. A politikus erősségként könyvelte el, hogy a fehéroroszok a nehézségek ellenére sem adták fel, és a nemzetközi közösséget is sikerült mozgósítani.

Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték. Emberi jogi aktivisták szerint több mint hatszáz politikai fogoly ül fehérorosz börtönökben. A tiltakozók elleni fellépést a nyugati országok jelentős része elítélte, s közölte azt is, hogy nem ismerik el a választás eredményét.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.