Lukasenka tagadja, hogy országának köze lenne a Kijevben felakasztva talált ellenzéki aktivista halálához

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. augusztus 9.

Külpol

Szerinte a nyugati országok harmadik világháborút idéznek elő.

Tagadta hétfőn, újraválasztásának első évfordulója alkalmából az elnöki palotában tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy országának köze lenne az Ukrajnában élő fehérorosz ellenzéki, Vitalij Sisav halálához, akit felakasztva találtak egy kijevi parkban. Az elnök "szankcióháború" helyett tárgyalóasztalhoz hívta a nyugati országokat.

"Sisav Ukrajnában volt. Támogatták az ukrán titkosszolgálatok, hiszen tudják, mivel foglalkozott. Az önök területén volt. Az önök területén akasztotta fel magát, vagy akasztották fel. Arra válaszoljanak, hogy ki akasztott fel egy fehérorosz állampolgárt Ukrajnában" – mondta Lukasenka.

Vitalij Sisav – akinek eltűnését a múlt hétfőn jelentették – egy Kijevben bejegyzett nonprofit szervezet, az Ukrajnai Fehérorosz Ház vezetője volt, amely aktívan segítette a fehérorosz hatóságok által üldözött ellenzékieket.

Sisav tavaly ősszel volt kénytelen elhagyni Fehéroroszországot, mert részt vett az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni ellenzéki tüntetéseken. A szervezet közölte, hogy Kijevben megfigyelték őt, amiről többször tettek bejelentést az ukrán rendőrségen. Helyi forrásaik több ízben figyelmeztették őket lehetséges provokációkra, egészen az emberrablásig és a gyilkosságig, de maga Sisak nem tulajdonított ezeknek komoly jelentőséget. A szervezetnek meggyőződése, hogy a belarusz "rezsim" áll meggyilkolása mögött - írták közleményükben.

Lukasenka szerint a fehérorosz-ukrán politikai kapcsolatok nagyon alacsony szinten vannak. Példaként felhozta, hogy az Európai Unió még nem függesztette fel a minszki légi járatokat, de Ukrajna ezt már megtette, amivel szerinte átlépte a "tiltott vonalat". Hozzátette: ezzel arra kényszerítették országa járatait, hogy Oroszországon át, így a Moszkva által bekebelezett dél-ukrajnai Krím félsziget légterén keresztül repüljenek.

Ukrajna május 26-én függesztette fel a fehéroroszországi légi járatokat, miután a fehérorosz légierő leszállásra kényszerítette Minszkben a Ryanair Athén-Vilnius járatát, és őrizetbe vette a gépen utazó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót. Az elnök kijelentette, hogy országa nyitott a Ryanair járatának ügyében tartandó nemzetközi vizsgálatra.

Óvta a nyugati országokat attól, hogy "harmadik világháborút" kíséreljenek meg előidézni. Ehelyett, mint mondta, üljenek inkább tárgyalóasztalhoz.

"Önök (a nyugati országok) harmadik világháborút idéznek elő. Ezért az oroszokhoz löknek bennünket? Győzni akarnak ebben a háborúban? Ebben a háborúban nem lesznek győztesek, legalábbis nem önök lesznek a győztesek. (...) Üljünk tárgyalóasztalhoz, és beszéljük meg, hogyan kerülhetünk ki ebből a helyzetből, különben úgy belebonyolódunk, hogy nem lesz visszaút" - fogalmazott a fehérorosz vezető.

Lukasenka kitért az újabb szankciók bevezetésére vonatkozó brit döntésre is. "Vezessék csak be, majd meglátjuk mi lesz, ha nem jön meg az eszük!" - jegyezte meg.

Nagy-Britannián kívül Kanada is új büntetőintézkedéseket vezetett be, elsősorban a fehérorosz pénzügyi ágazat ellen, Joe Biden amerikai elnök pedig szintén szankciók elrendelésére készül Lukasenka, a pénzügyminisztérium és fehérorosz magán- és jogi személyek ellen.

Az elnök azt is mondta, hogy Kriszcina Cimanouszkaja futónőt külső erők manipulálták, amikor a tokiói olimpiai játékokról Lengyelországba menekült. A sprinter a múlt héten érkezett meg Varsóba, miután megtagadta az edzői utasítást, hogy térjen vissza hazájába, és menedéket kért a tokiói lengyel nagykövetségen.

"Fehéroroszország ma az egész világ figyelmének középpontjában van" - jelentette ki az elnök, aki Litvániát és Lengyelországot tette felelőssé a két országgal közös fehérorosz határon kialakult migránsválság miatt.

Az egy évvel ezelőtti választás után tízezrek vonultak az utcákra Lukasenka lemondását követelve. Számos tüntetőt őrizetbe vettek, több mint hatszázan jelenleg is börtönben vannak, sokan - közöttük az elnök legfőbb választási ellenfele, az ellenzék által a voksolás győztesének elismert Szvjatlana Cihanouszkaja és Szvjatlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas írónő – emigráltak.

 Az elnök elismerte, hogy személyesen adta ki a parancsot a rend helyreállítására. Szerinte legfeljebb félmillióra tehető azok száma (a nagyjából 9 és fél milliós Fehéroroszországban), akik nem értenek egyet a politikájával. Az egy évvel ezelőtti politikai megrázkódtatások nyomán kiderült, hogy 15-20 olyan ember van az országban, aki "elnökké nőheti ki magát" – jegyezte meg Lukasenka. Hozzátette, hogy "nagyon gyorsan" válthatja őt valaki az elnöki tisztségben. A készülő új alkotmánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy abban elsődleges lesz a nemzeti jog a nemzetközi jog felett, és a témával kapcsolatos orosz tapasztalatokon fog alapulni. Azt is bejelentette, hogy Minszk moratóriumot kért Moszkvától az orosz vezetésű Eurázsiai Banktól felvett 1 milliárd dolláros hitel visszafizetésére.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.