Cseh milliárdos kezébe kerülhet a brit királyi posta

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. december 16.

Külpol

Jóváhagyta hétfőn a brit kormány az országos postaszolgálat, a Royal Mail eladását Daniel Kretinsky cseh milliárdos nagybefektetőnek.

A 3,6 milliárd font (csaknem 1800 milliárd forint) értékű tranzakció alapján a különböző formákban több mint ötszáz éve működő Royal Mail anyavállalatát - International Distribution Services (IDS) - hivatalosan Kretinsky EP Group nevű üzleti konglomerátuma veszi meg. A hónapok óta formálódó adásvételi egyezmény jóváhagyását a munkáspárti brit kormány üzleti és kereskedelmi minisztere, Jonathan Reynolds jelentette be hétfőn.

Reynolds hangsúlyozta, hogy a kormány igen szigorú feltételeket szabott: ezek közé tartozik, hogy a brit kormány birtokában marad egy „aranyrészvény”, amely vétójogot biztosít a cseh nagybefektető esetleges olyan döntéseivel szemben, amelyek London szerint hátrányosan érintenék a Royal Mail közszolgálati tevékenységét vagy a brit költségvetést.

Ennek alapján a brit királyi postaszolgálat központját nem lehet külföldre telepíteni, és a cégnek továbbra is Nagy-Britanniában kell adóznia.

Az EP Group mindemellett köteles tiszteletben tartani a postai szakszervezetekkel kötött bármilyen jövőbeni munkajogi megállapodást.

A tranzakciót jóváhagyták a postai dolgozók szakszervezetei is. A szakszervezetekkel kötött különmegállapodás tartalmazza egyebek mellett, hogy a mindenkori osztalék 10 százalékát a Royal Mail alkalmazottai kapják.

Daniel Kretinsky, aki a közép- és kelet-európai térségben elsősorban oroszországi kötődésű földgázkereskedelmi érdekeltségei révén ismert, és ezért Nagy-Britanniában nemzetbiztonsági vizsgálaton is átesett – régóta jelen van nagybefektetőként a brit gazdaságban: a West Ham United angol labdarúgóklubban 27 százalékos, az egyik legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, a Sainsbury's anyavállalatában 10 százalékos részesedése van.

A Sunday Times vagyonlistája idei kiadásában Kretinsky a 33. helyre került. A Rich List szerkesztői a cseh üzletember nettó vagyonát 6 milliárd fontra (háromezer milliárd forintra) taksálták. A Royal Mail különböző formákban 1516 óta működik, alapítójaként VIII. Henrik angol királyt tartja számon a brit postatörténet.

A cég az utóbbi években egyre súlyosbodó pénzügyi gondokkal küszködik, és a brit kormányt mindenekelőtt ez késztette arra, hogy stratégiai befektetőt keressen a létfontosságú nemzeti infrastrukturális hálózat részének számító postaszolgálat számára.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.