Döntő ponthoz érkezett a koronavírus-járvány terjedése a WHO vezetője szerint
dsds_top_story_lead.jpg
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója a szervezet 72. közgyűlésén a genfi ENSZ-palotában 2019. május 20-án.

Döntő ponthoz érkezett a koronavírus-járvány terjedése a WHO vezetője szerint

  • MTI
  • 2020. február 27.

Külpol

Nem a félelemnek, hanem a megelőzésnek van itt az ideje.

A kórokozó terjedésének feltartóztatására irányuló erőfeszítések megkettőzésére lenne szükség – jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

„A vírus esetleges világjárvánnyá is válhat. Szó szerint fatális hiba lenne bármelyik országnak is azt feltételeznie, hogy őt nem fogja érinteni a koronavírus“ – figyelmeztetett Adhanom Gebrejeszusz.

Kiemelte, hogy az iráni járványhelyzet súlyosabb lehet, mint azt hiszik jelenleg, és elmondta azt is, hogy egyeztetések zajlanak a júliusi japán olimpiai játékok szervezőivel a lehetséges forgatókönyvekről, annak elhalasztásáról azonban szerinte nem várható döntés a közeljövőben.
Hozzátette, a magukat biztonságosabbnak gondoló, gazdag és fejlett államok is kerülhetnek váratlan helyzetbe, és példaként Olaszországot hozta fel.
„Most azonban nem a félelemnek van itt az ideje, hanem a fertőzés megelőzését és az életek mentését célzó intézkedéseknek“ – szögezte le a főigazgató, rámutatva, hogy a járvány iráni, olaszországi és dél-koreai terjedése „döntő ponthoz“ érkezett. Iránból eddig 245 megbetegedésről és 26 halálesetről érkezett jelentős, így a perzsa állam számít a második leginkább érintett országnak Kína után.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.