Egész napos szertartássorozattal vesznek végső búcsút II. Erzsébettől

Külpol

A ceremónia helyi idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődik kétezer meghívott vendég jelenlétében. Élő televíziós és internetes közvetítésekkel lesz követhető.

Végső búcsút vesznek hétfőn II. Erzsébet királynőtől. Az egész napos szertartássorozaton több száz magas rangú hazai és külföldi meghívott lesz jelen, köztük állam- és kormányfők, valamint az európai monarchiák uralkodói.

A néhai brit uralkodót hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, szeptember 8-án érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján.

A királynő koporsóját szerdán ravatalozták fel a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban.

A ravatal brit idő szerint hétfő reggel fél hétig – közép-európai idő szerint fél nyolcig – látogatható, de a brit hatóságok már hétfőre virradó éjjel lezárták a ravatalozóhelyiséghez vezető sort az újonnan érkezők előtt. A lezárás bejelentésének pillanatában nyolckilométeres volt a sor, és az utolsóként érkezőknek a sorban állás kezdetétől számítva hét órát kellett várniuk arra, hogy a ravatalozóhelyiségbe érjenek.

II. Erzs?bet hal?la

 
Fotó: MTI/AP/AFP pool/Odd Andersen

A hétfőt az Egyesült Királyságban szabadnapnak nyilvánították, így a britek akár Londonba is utazhatnak, vagy ahogy mások az élő televíziós és internetes közvetítéseket követhetik.

A koporsót hétfő délelőtt átviszik a Westminster Hall közvetlen közelében emelkedő Westminster-apátságba, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázótemplomába, ahol búcsúszertartással adóznak a néhai uralkodó emlékének. A ceremónia brit idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődik kétezer meghívott vendég jelenlétében.

A nagyjából egyórás búcsúszertartás után II. Erzsébet királynő koporsóját lassú díszmenetben a Hyde Park délkeleti sarkában emelkedő Wellington-emlékműhöz viszik. A menet hozzávetőleg egy óra alatt ér ide, és innen gépjármű viszi a koporsót a királyi család legnagyobb rezidenciájára, a London központjától körülbelül 25 kilométerre nyugatra fekvő Windsorba. A konvoj lakott területeken halad majd át, az autópályákat elkerülve, hogy a kijelölt út mentén a lakosság fel tudjon sorakozni.

A néhai uralkodó koporsóját a végső búcsúszertartás végén, hétfő este a csaknem ezeréves windsori kastély VI. György királyról – a királynő 1952-ben elhunyt édesapjáról – elnevezett emlékkápolnájának kriptájában helyezik el, II. Erzsébet néhai férje, Fülöp edinburghi herceg koporsójával együtt. Fülöp herceg tavaly áprilisban, életének századik esztendejében hunyt el, és tőle is a windsori kápolnában vettek búcsút. Már akkor bejelentették azonban, hogy hitvese halála után koporsóját ideiglenes nyughelyéről átviszik II. Erzsébet temetkezési helyére, és együtt helyezik őket végső nyugalomra.

A windsori búcsúszertartáson csak a legszűkebb család vesz részt. II. Erzsébet királynőtől katonai tiszteletadással kísért állami temetésen vesznek végső búcsút. A brit kormányzati protokoll alapján állami temetés csak kivételes jelentőségű és tekintélyű állami vezetőknek jár, így az ilyen jellegű búcsúszertartás rendkívül ritka. Legutóbb Sir Winston Churchill korábbi brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen 1965-ben. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel 1952 februárjában.

A hétfői londoni búcsúztatási rendezvényeket példátlan biztonsági intézkedések kísérik. A Scotland Yard közölte, hogy több mint tízezer rendőre vesz részt az események biztosításában. A központi megemlékezések tágabb helyszínén, a londoni Westminster kerületben a háztetőkön is lehet látni állig felfegyverzett rendőrségi figyelőket és mesterlövészeket.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.