Egy hajszálra volt Trump Irán megtámadásától

  • narancs.hu
  • 2019. június 21.

Külpol

Utolsó pillanatban fújta le az akciót.

Miután Irán lelőtt egy légterébe került amerikai, pilóta nélküli felderítődrónt, USA egészen szerda hajnalig (magyar idő szerint) válaszcsapásra készült. Trump ráadásul le is okézta az akciót.

A csapást több iráni célpontra mérték volna: radarállomások és rakétaütegek ellen idézi a 444.hu a New York Times forrásait. A tervezett akciót azonban váratlanul Trump visszavonta, szerencsére egy rakéta sem indult el.

Az elemzések szerint az amerikaiak a támadást több okkal is indokolhatták volna: egyrészt - aza amerikaiak szerint - Irán támadott meg két tankerhajót a Hormuzi szorosban - erre közvetlen bizonyíték azonban nincs. Az eset után Irán előbb csak rálőtt, majd megsemmisített egy amerikai felderítődrónt, harmadikként pedig az amerikaiak május óta azt állítják, hogy hírszerzési értesüléseik vannak arról, hogy Irán a térségben amerikai érdekeltségeket támadna meg.

Az elemzés szerint egyik ok sem feltétlenül indokolja kérdés nélkül az agresszív válaszlépést, Trump jelenlegi döntése - bár kiadta, de visszavonta a parancsot - pedig azt mutatja, hogy ne migazán szeretne belemenni egy Irán elleni háborúba.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.