Egyedül gyilkolt augusztusban a kabuli merénylő

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. február 5.

Külpol

Kivizsgálták, mi történt tavaly nyáron az afganisztáni kivonulás idején, amikor a robbanásban 170 afgán és 13 amerikai katona halt meg.

A tavaly augusztusban a kabuli repülőtéren elkövetett támadás egyetlen öngyilkos merénylő műve volt az amerikai hadsereg részletes vizsgálatának helyi idő szerint pénteken ismertetett eredményei szerint. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem egy komplex, a robbantás mellett lövöldözést is magában foglaló támadássorozat történt.

A Pentagon elemzése során részletesen, percekre lebontva vizsgálta meg a tavaly augusztus 26-án, a tálib hatalomátvétel után evakuálásra váró tömegben elkövetett támadást, amelyben több mint 170 afgán és 13 amerikai katona vesztette életét, és rengetegen megsebesültek. Annak idején az Iszlám Állam jelentkezett a merénylet elkövetőjeként.

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen öngyilkos merénylő hozott működésbe egy nagyjából 8 kilogramm robbanóanyagot és számtalan pici csapágygolyót tartalmazó, „megdöbbentően gyilkos erejű” szerkezetet. Bár az amerikai katonák sisakot és védőruházatot viseltek, a detonáció során szétrepülő csapágyak „katasztrofális” sérüléseket okoztak a testüknek azokon a részein, amelyeket nem fedett a védőruha.

A vizsgálat szerint a táliboknak nem volt tudomása a készülő fenyegetésről, a merénylőnek valahogyan sikerült átjutni az ellenőrzőpontokon. A repülőtéren számos biztonsági ellenőrzést végeztek, és a hírszerzési értesülések egy esetleges támadásról aznap nem tartalmaztak konkrétumokat. Mindennek tükrében a Pentagon megállapítása szerint nem volt mód arra, hogy a merényletet megakadályozzák.

Korábban azt feltételezték, hogy a robbanás után lövöldözés is volt, de mostanra világossá vált, hogy a lövések valójában csak az amerikai és brit katonák által leadott figyelmeztető lövések voltak, és tűzharcban nem halt meg és nem is sebesült meg senki. A pokolgépből kirepülő, öt milliméter átmérőjű csapágygolyók a lőtt sebhez hasonló sérüléseket okoztak.

Az amerikai csapatok tavaly augusztus végén hagyták el Afganisztánt, nagyjából három hét alatt mintegy 126 ezer embert szállítottak el az országból, véget vetve ezzel a 2001. szeptember 11. után indított missziónak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.