Egyedül gyilkolt augusztusban a kabuli merénylő

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. február 5.

Külpol

Kivizsgálták, mi történt tavaly nyáron az afganisztáni kivonulás idején, amikor a robbanásban 170 afgán és 13 amerikai katona halt meg.

A tavaly augusztusban a kabuli repülőtéren elkövetett támadás egyetlen öngyilkos merénylő műve volt az amerikai hadsereg részletes vizsgálatának helyi idő szerint pénteken ismertetett eredményei szerint. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem egy komplex, a robbantás mellett lövöldözést is magában foglaló támadássorozat történt.

A Pentagon elemzése során részletesen, percekre lebontva vizsgálta meg a tavaly augusztus 26-án, a tálib hatalomátvétel után evakuálásra váró tömegben elkövetett támadást, amelyben több mint 170 afgán és 13 amerikai katona vesztette életét, és rengetegen megsebesültek. Annak idején az Iszlám Állam jelentkezett a merénylet elkövetőjeként.

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen öngyilkos merénylő hozott működésbe egy nagyjából 8 kilogramm robbanóanyagot és számtalan pici csapágygolyót tartalmazó, „megdöbbentően gyilkos erejű” szerkezetet. Bár az amerikai katonák sisakot és védőruházatot viseltek, a detonáció során szétrepülő csapágyak „katasztrofális” sérüléseket okoztak a testüknek azokon a részein, amelyeket nem fedett a védőruha.

A vizsgálat szerint a táliboknak nem volt tudomása a készülő fenyegetésről, a merénylőnek valahogyan sikerült átjutni az ellenőrzőpontokon. A repülőtéren számos biztonsági ellenőrzést végeztek, és a hírszerzési értesülések egy esetleges támadásról aznap nem tartalmaztak konkrétumokat. Mindennek tükrében a Pentagon megállapítása szerint nem volt mód arra, hogy a merényletet megakadályozzák.

Korábban azt feltételezték, hogy a robbanás után lövöldözés is volt, de mostanra világossá vált, hogy a lövések valójában csak az amerikai és brit katonák által leadott figyelmeztető lövések voltak, és tűzharcban nem halt meg és nem is sebesült meg senki. A pokolgépből kirepülő, öt milliméter átmérőjű csapágygolyók a lőtt sebhez hasonló sérüléseket okoztak.

Az amerikai csapatok tavaly augusztus végén hagyták el Afganisztánt, nagyjából három hét alatt mintegy 126 ezer embert szállítottak el az országból, véget vetve ezzel a 2001. szeptember 11. után indított missziónak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.