Eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

  • narancs.hu
  • 2025. január 31.

Külpol

Két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az egyik ügy a levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó irányelv átültetéséről szól, a másik egy női kvótára vonatkozó vállalás nem teljesítése.

Hiányosságokat lát az Európai Bizottság két ügyben is Magyarországgal kapcsolatban, írta a Portfolio. A testület közlése szerint a kormánynak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon és pótolja az elmaradásokat, ellenkező esetben az EB úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki, ami az Európai Bíróság előtti eljárás előszobájának tekinthető.

Az egyik ügy a levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó irányelv átültetésének elmaradása. Nincs egyedül hazánk, mert az EB Bulgária, Dánia, Németország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovákia és Finnország ellen is megindította az eljárást, mivel ezek az országok nem ültették át nemzeti jogrendjükbe a az egyes légköri szennyező anyagok előre jelzett kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatos uniós irányelvet.

Ez a direktíva biztosítja, hogy a tagállamok légszennyezési előrejelzésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségei, amelyeket az Európai Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek továbbítanak, összhangban legyenek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által előírt követelményekkel.

Egy 2016-os irányelv értelmében az uniós országok kötelesek csökkenteni a főbb légszennyező anyagok kibocsátását, és ennek ellenőrzéséhez az előrejelzéseket pontosan és időben kell átadni. A szükséges intézkedéseket 2024. december 31-ig kellett volna megtenni.

A másik ügy szerint Magyarország nem ültette át azt az irányelvet a honi szabályozásba, amely növelné a nők arányát a cégek igazgatótanácsaiban. Az irányelv szerint 2024. december 28-ig a tagállamoknak biztosítaniuk kellett volna, hogy a tőzsdei cégek igazgatótanácsaiban a nem ügyvezető tagok között legalább 40 százalékos legyen az alulreprezentált nem, praktikusan a nők aránya, vagy az összes igazgatót figyelembe véve ez az arány elérje a 33 százalékot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.